24 órás világbajnokság: ezüstérmesek a franciák Albi-ban

A 24 órás világbajnokságot október 18-ról 19-re virradó éjjel rendezték a tarn-i Albi városi stadionjában. Az ultrafutás világelitje elképesztő tempót diktált a feszült versenyben. A franciák a csapatverseny második helyével kerültek fel a dobogó második fokára a 15. kiírásban. A nőknél Corinne Gruffaz a remek nyolcadik helyen zárt.

A 24 órás ultrafutás minden képzeletet felülmúló állóképességet, milliméterre pontosan megtervezett táplálkozást, de mindenekelőtt acélos mentális erőt és hibátlan versenystratégiát követel. Az nyer, aki 24 óra alatt a lehető legnagyobb távot teljesíti. Ez nemcsak intenzív küzdelem a riválisokkal és az idővel, hanem mindenekelőtt önmagunkkal vívott harc.

Az albi-i városi stadion pályája a világ legjobb ultrafutóinak lépteitől zengett. A mezőny hosszú órákon át rótta a köröket, a verseny pedig a szakág történetének egyik legerősebb kiírásává vált. A korábban kevés figyelmet kapó hosszútávú országúti versenyek ma már egyre népszerűbbek, ezt mutatja a 24 órás brive-i verseny vagy a 100 km-es francia bajnokság sikere is.

400 futó, több ezer önkéntes és 46 nemzetközi delegáció állt készen erre a végtelennek tűnő napra. A verseny férfi világcsúcsa továbbra is a terhelés okos beosztásának mestere, a litván Aleksandr Sorokin nevéhez fűződik, aki 2022-ben már 319,614 km-t teljesített 24 óra alatt, ami a hozzáértők számára átlagosan 4:30 perc/km-es tempót jelent.

Női világcsúcs, Corinne Gruffaz a nyolcadik helyen

Az International Association of Ultrarunners által szervezett verseny 1,5 km-es, a stadion körül kijelölt pályája gyors volt, a hosszú kanyarok pedig ideális feltételeket teremtettek a világcsúcsok megdöntéséhez. A brit Sarah Webster élt is a lehetőséggel. A rajttól a célig vezetve 278,622 km-rel győzött, és új világcsúcsot állított fel. Mögötte az ausztrál Holly Ranson végzett, aki tavaly is második lett, ezúttal 274,172 km-rel. A harmadik helyen a címvédő japán Miho Nakata zárt 271,987 km-rel, saját világcsúcsát is túlszárnyalva. Jól mutatja ez a mezőny színvonalát és sűrűségét.

A franciák közül Corinne Gruffaz teljesített a legjobban: 245,359 km-rel a kiváló nyolcadik helyet szerezte meg. Nathalie Schmitt (38. hely, 217,173 km) és Océane Chanet (44. hely, 213,856 km) is hozzájárult ahhoz, hogy Franciaország 676,388 km-rel az ötödik helyen végezzen a csapatversenyben. Őket Francine Copy (84. hely, 187,170 km), Nathalie Derault (88. hely, 181,828 km) és Hélène Leger (154. hely, 96,020 km) követte.

Ezüstérmes franciák

A francia férficsapat nagyot villantott, és elképesztő ezüstérmet szerzett. Három versenyzőjük is befért a legjobb húszba, így a franciák összesen 791,195 km-t teljesítettek, alig elmaradva a 797,030 km-rel győztes finnektől. A legjobb francia, Diego Filiu 266,554 km-rel a kilencedik helyen végzett. Jean-René Delance 264,120 km-nél fejezte be a versenyt, ami a 11. helyhez volt elég, míg Michael Boch 260,520 km-rel a 13. helyen követte. Gabriel Noutary, aki egy ideig a dobogót is megcélozhatta, végül kénytelen volt beérni a 39. hellyel és 240,642 km-rel. Thomas Lepers (82. hely, 212,466 km) és Freddy Prigent (128. hely, 184,603 km) szintén célba ért.

A győzelmet az ukrán Andrii Tkachuk szerezte meg, aki a nap végén az élre állt, és másnap reggelig nem is engedte ki a kezéből a vezetést. A világbajnok egy ideig abban reménykedett, hogy átlépi a 300 km-es határt, végül azonban a kimerítő utolsó két óra után 294,346 km-nél állt meg. A dobogó harmadik fokára a norvég Jo Inge Norum állhatott fel 285,513 km-rel, míg a finn Matti Jonkka egyetlen lélegzetvételnyi különbséggel szerezte meg a bronzérmet 283,699 km-rel.

Az albi-i stadionban a franciák az ultrafutás feltörekvő nemzetei közé emelkedtek. A férfiak csapatban szerzett ezüstérme és az egyéni eredmények is azt mutatják, hogy a francia futók lábában és mindenekelőtt acélos mentális erejében is komoly tartalékok vannak.

✔ A francia csapat összes eredménye