A szeretet szele lengte be a Buttes-Chaumont park Valentin-napi futását

Sport, játék és társadalmi kiállás egy helyen

A minden évben a szimbolikus Valentin-napon megrendezett futás jóval több egyszerű sporteseménynél. A sportot, a bulit és a szexuális orientációval, illetve a nemi identitással kapcsolatos diszkrimináció elleni kiállást ötvöző rendezvény olyan fontos értékeket képvisel, mint a befogadás, a tisztelet és a sokszínűség. Sokan a metrón látott plakátok vagy online keresés után fedezik fel, és a verseny komoly népszerűségnek örvend, többek között a páros futamnak köszönhetően. A díjazott kategóriák is különlegessé teszik: női, férfi, vegyes és nem bináris. Ahogy a résztvevők mondják, „itt tényleg otthon érezhetjük magunkat, miközben az ünnepet és az örömöt is megéljük”. Az OUTsiders, az OUT’Cheers csapatával képviselt egyesület „táncolva és minden színben buzdítva adja meg a rajt alaphangját”. Minden évben felkérik őket, hogy „fűtsék fel” a mezőnyt a start előtt, ők pedig mindig „jó hangulatban” térnek vissza.

Egyedül vagy párban: együtt futni, együtt lenni

Két táv közül lehetett választani: a 10 kilométeres egyéni futamból négy 2,5 kilométeres kör állt, míg az 5 kilométeres páros verseny két körből állt. Akik pár nélkül neveztek, a „Cupidon” 5 kilométeres futamon is indulhattak, hogy megtalálják a lelki társukat. Roxane és Kévin néhány perccel a rajt előtt ismerkedtek meg. A fiatal futónő aggódva várta párját, attól tartva, hogy végül visszalépett. Szerencsére minden jól alakult, hamar összecsiszolódtak. Samuel és Guillaume ugyanannak a klubnak a tagjai voltak, de korábban nem ismerték egymást. Ők a „futást és az ismerkedést” kapcsolták össze. Samuelnek össze kellett szednie magát, hogy tartsa Guillaume tempóját, egyedül erre nem lett volna képes. A legtöbben már a jövő évi alkalmat tervezik: „miután kipihentük ezt a versenyt”, visszatérnek.

Mások kevésbé bízták a véletlenre a párosítást… A kolléganők és ápolónők, Clélia és Elodie „angyalnak és démonnak” öltözve vágtak neki a távnak. Párjukat „otthon hagyva” kölcsönösen biztatták egymást az útvonalon. Jó alkalom volt ez arra is, hogy együtt töltsenek egy kis időt. Basile és Charles egy pad közelében készülődött a 10 kilométeres egyéni versenyre. Basile ismét rajthoz állt, ezúttal tavalyi szurkolója társaságában. A számára jól ismert edzőterepen „ez a tökéletes verseny”, a maga emelkedőivel és lejtőivel. Cristiana és Pierre együtt küzdött minden méterért: „ha sétálnunk kell is, együtt érünk célba”, bármi történjék. Pierre és Nina a 93-as megyéből érkezett, hogy szurkoljon „kedvenc szinglijének”. „Egy rajtszámot adtunk neki, hogy a szakítása után újra megtalálja a szerelmet” – mondták.

A látott párosok közül hogyan is feledkezhetnénk meg azokról, akik a dermesztő hidegben is egymáshoz bújva készültek? Összesimulva melegítették egymást, és harmóniában vágtak neki az élménynek. Astrid és Pierre-Loup a Valentin-napi estéjük után is folytatták a lendületet. Mivel a környéken laknak, „gyakran futnak itt”. Julie és Jean-Philippe hamarosan az első házassági évfordulójukat ünneplik, és az esküvői fotójukkal díszített mezt viseltek. Egy dolog biztos: ez kétségkívül a szerelmesek futóversenye.

© Regis Dugué / @allequa.l

Jelmezek, amelyek mellett nem lehetett elmenni

Ahogy minden évben, idén is kicsik és nagyok egyaránt meghökkentő, teljesen elrugaszkodott jelmezekben érkeztek. A győztesek egymás után másodszor bizonyultak a legjobbnak: két rózsaszín forma ajkat ábrázolt, rajtuk hatalmas feliratokkal: „Muy bien” és „Muy lesbienne”. A jelmez Barbara Butch, a párizsi olimpia nyitóünnepsége miatt heves támadások kereszttüzébe került DJ tiszteletére készült. A célba érkezéskor megismert „nyúl és teknős”, azaz Sarah és Eliot a második helyen végzett. Öltözékük egyszerre volt „irodalmi és vicces”, utalva eltérő tempójukra: „Futni nem érdemes” – szólt a nagyokat lépő nyúl jelmeze, míg a teknős szerint „a jó rajt a fontos”, ő pedig kis lépteivel sem vallott szégyent. A harmadik helyen Fanny és párja, Aurélie végzett. Fanny a Front Runners edzője és tagja, és együttesük kék szettjén egy humoros, politikai üzenet állt: „Happy Family ”.

Önkéntesekből sem volt hiány

A pálya különböző pontjain, a frissítőállomásokon, illetve a nap további programjain, a brunchon és az esti bulin összesen 180 önkéntes segített. Élodie vastag kabátja mögött próbálta enyhíteni a csalódottságát. Szombaton önkéntesként dolgozott, pedig egy barátnőjével együtt futott volna, de túl későn neveztek, és lemaradtak a lehetőségről. Rodolphe és Owen, a Front Runners egyesület két tagja szintén a pálya másik oldalán kötött ki. Egyikük a sérülése miatt keresett alternatívát, a másik pedig úgy döntött, hogy támogatja az egyesületet, miután két éven át szenvedett a park „hegyei” között.

 Egy nagyszerű, mindig támogató csapattal együtt életben tartani ezt a projektet ”.”

Több mint 1200 nevező: garantált siker

Jean-Yves Guilbaud, a 2025-ös interegyesületi rendezvény szervezője örömmel látja, hogy a verseny immár három éve jóval a rajt előtt betelik. Mostanra inkább a helyek szűkösségével és az esemény körül kialakult lelkesedéssel kell megbirkózniuk. Mélanie Perrin, a Front Runners de Paris elnöke szerint a „kompromisszumok nélküli” LGBTQI+-jogi kiállásáról ismert futóegyesület versenyének célja, hogy láthatóvá tegye ezt a küzdelmet. Mindketten önkéntesként dolgoznak, szívvel-lélekkel: Jean-Yves nagy örömmel „egy nagyszerű, mindig támogató csapattal együtt életben tartja ezt a projektet”, Mélanie pedig boldog, hogy hozzájárulhat az LGBTQI+-közösséget érő diszkrimináció elleni küzdelemhez, mert „ez olyan harc, amelyet folyamatosan vívni kell”. A Front Runners tökéletes hely arra, hogy mindenki önmagaként kapcsolódjon másokhoz. A 19. kerület polgármestere, François Dagnaud szintén büszke arra, hogy a verseny értékein keresztül „hangosan és egyértelműen kiáll a tisztelet, a szabadság és az egyenlőség mellett”.

Szép siker és fontos visszaigazolás ez a „Valentin-napi bizottságnak”, amely hat hónapja dolgozik önkéntesen, és amely nélkül „ez a verseny nem létezne”.