La Route du Louvre 2026: az iramfutó Anthony Kimtai megnyerte a maratont
© La Route du LouvreEgy iramfutó, aki végül megnyeri a maratont, egy bahreini futónő, aki Achilles-ín-fájdalommal is küzdött, fiatalok, akik már 16 percen belül futják az 5 kilométert, és több mint 15 000 induló a meddőhányók és a múzeum között. A La Route du Louvre ezúttal is összekeverte a csúcsszintű sportot, a népszerű hangulatot és azokat a képeket, amelyek máshol aligha születhetnének meg. Lens-ben néhányan 42 kilométer után emelhették a magasba a karjukat. Pár perccel később már festmények előtt álltak, nyakukban éremmel, lábukban még a maraton remegésével.
A La Route du Louvre továbbra is különleges verseny a franciaországi mezőnyben. A 21. kiadás rajtjánál több mint 15 000 résztvevő gyűlt össze valamennyi versenyszámot figyelembe véve, Seclin és Lens között, a befutó pedig ezúttal is a Louvre-Lens kertjeiben volt. A fő szám, az FFA ezüst minősítésével rendelkező maraton 42,195 kilométeren őrizte meg várostól városig tartó formátumát: városi területeken, a bányavidék nyitott útjain és több UNESCO-világörökségi helyszínen vezetett át, mielőtt a múzeumnál ért volna véget. Az első felében gyors pályaként ismert útvonal a 30. kilométer után jóval keményebbé válik, a célig egymást követő enyhe emelkedőkkel és gyorsításokkal.
Ezen a vasárnapon egyszerűen csak erős időeredményhez kellett volna segítenie a többieket. Végül ő maga szerezte meg a győzelmet. Pont az ilyen történetek illenek a La Route du Louvre-hoz. A mindig kissé valószerűtlen hangulat közepette Anthony Kimtai szolgáltatta a hétvége forgatókönyvét. A kenyai futó eredetileg még csak a tempó diktálására készült, nem a győzelemért versenyzett.
Anthony Kimtai, az iramfutó szerepétől a győzelemig
A maraton jelentős részében Kimtai azt tette, amit kértek tőle. Egyenletesen, könnyedén és lazán futva a 27 éves kenyai magas tempót diktált az élmezőnynek. A szervezők abban bíztak, hogy megdőlnek a 2023-ban felállított rekordok: honfitársa, Fredrick Kibii férfi győztesként 2:08:05-öt, az ugandai Rael Kinyara pedig női győztesként 2:28:48-at futott.
A kedvező hátszél egyértelműen segítette a futókat a hosszú, kitett szakaszokon. A lábak is jól reagáltak. Aztán fokozatosan fogyatkozni kezdett a csoport. Néhány esélyes már grimaszolt. Ő nem. Mintegy 12 kilométerrel a cél előtt Jean-Pierre Watelle odaszólt neki, és ezzel megváltoztatta az egész verseny menetét. „Ha akarsz, befejezheted.” Anthony Kimtai elmosolyodott, majd továbbindult.
Nem hirtelen gyorsítás volt. Inkább az a nagyon kenyai mozdulat, amellyel egy fokozattal a többiek fölé kerül. Hosszú, gazdaságos, szinte hangtalan lépések. Mögötte az etióp Girma Dereje próbált kapaszkodni. A kenyai Festus Kipkemoi még versenyben maradt. A dinamika azonban megváltozott. Az iramfutóból a maraton ura lett.
A Louvre-Lens felé vezető utolsó enyhe emelkedőkön Anthony Kimtai összeszorította a fogát, megtartotta néhány másodperces előnyét, és 2:09:31-es idővel megszerezte első nagy győzelmét. Mögötte az etióp Dereje 2:09:56-tal ért célba, Kipkemoi pedig 2:11:02-vel lett harmadik. Szinte valószerűtlen jelenet, ha felidézzük, milyen szerepre készült a rajtnál.
Lenyűgöző afrikai fölény a maratonon
A férfi mezőny egyértelműen egy nemzetközi, csúcsszintű verseny képét mutatta. A dobogósok mögött a kenyai Elijah Kibet Saurey 2:11:14-gyel lett negyedik, az etióp Daniel Tola Boke pedig 2:11:25-tel ötödik. Joel Kipsang Kositany, a mezőny másik rutinos kenyai futója, 2:12:19-cel teljesítette a maratont.
A legjobb tízben hemzsegtek a kenyai és etiópiai klasszisok. Köztük volt az etióp Workeye Takele, valamint a kenyai Samuel Limo Naibei, Dominic Kiptarus és Vincent Kipyegon Ronoh is. Az afrikai armada mögött az első francia, Thomas Deleu, a 14. helyen ért célba 2:26:19-cel, az Athlé Halluin-Val-de-Lys színeiben. Stabil teljesítmény egy olyan pályán, amely összességében gyorsnak tűnik ugyan, de jóval keményebb, mint amilyennek látszik.
Roselidah Jepketer Achilles-ín-fájdalommal is magabiztos volt
A nőknél a bahreini Roselidah Jepketer számított favoritnak. A bal Achilles-ín tartós kellemetlensége ellenére tökéletesen hozta, amit vártak tőle. A szervezők 2:28 körüli időben reménykedtek. A győzelmet végül 2:30:48-cal szerezte meg, ami a befutó után említett fájdalom fényében egyáltalán nem nevezhető jelentéktelen időnek.
Mögötte szinte önmagáért beszélt a különbség. A kenyai Rose Cherop 2:56:17-tel lett második, a francia Alice Duytsche pedig 2:59:22-vel állhatott fel a dobogóra a CG Haubourdin színeiben. A lengyel Aleksandra Kacprzak 3:12:09-cel a negyedik helyen végzett.
Tempós 10 kilométer
A 10 kilométer is szoros küzdelmet hozott, különösen a férfiaknál. Antoine Viertaix, a Caisse d’Épargne Hauts-de-France igazolt versenyzője, 30:32-vel győzött, miután szoros párharcot vívott Valentin Ornon ellen, aki tizenegy másodperccel később ért célba. Thibaut Wajda 32:40-nel lett harmadik. A nőknél Eloïse Evain fölényesen uralta a versenyt. Az Amicale du Val de Somme francia futónője 37:18-as idővel, magabiztosan szakította át a célszalagot. Anne-Sophie Demagny (39:23) és Mathilde Guéant (41:34) szintén befért a legjobb háromba.
Erősödő fiatal generáció az 5 kilométeren
Az 5 kilométer szinte a feltörekvő generáció versenyének tűnt. A férfiaknál Antonin Delehaye 15:30-cal győzött Félix Pouilly (15:39) és a 2007-ben született, 15:48-as időt futó fiatal Antoine Mito előtt. Még beszédesebb, hogy több tinédzser is bekerült a legjobb tízbe. Baptiste Wailly, Damien Dembski, Noa Opigez és Léo Duquenne is azt mutatják, hogy a rövid távok egyre több nagyon gyors, új generációs atlétát vonzanak.
A nőknél is hasonló volt a kép: Maëlle Balaine 17:05-tel győzött. Mögötte a 2009-ben született Azura Sonneville már most lenyűgöző, 18:35-ös idővel lett második. A legjobb tízben pedig a 2012-ben született Capucyne Terby is figyelemre méltó eredményt ért el még a középiskola megkezdése előtt. Ez a részlet is jól mutatja, hogyan változik a francia futás világa. A gyors számok egyre több fiatal atlétát vonzanak.