Cliff Young, az ultrafutó farmer
1983-ban egy 61 éves ausztrál farmer állt rajthoz a Westfield Sydney to Melbourne Ultramarathonon, amely akkoriban a világ egyik legkeményebb versenye volt. Cliff Young, a kevés versenytapasztalattal rendelkező juhtenyésztő minden várakozást felülírt: 875 kilométert futott alvás nélkül, és valamennyi esélyest megelőzve megnyerte a versenyt.
A Westfield Sydney to Melbourne Ultramarathon első kiírása
1983-ban, az első kiírás évében a Westfield Sydney to Melbourne Ultramarathon rögtön a világ egyik legkeményebb versenyévé vált. A 875 kilométeres útvonalon perzselő nappalok és fagyos éjszakák nehezítették a mezőny dolgát. A tapasztalt ultrafutóknak szánt extrém verseny a táv és a körülmények miatt komoly felkészülést, precíz logisztikát és szinte emberfeletti állóképességet követelt. 1983-ban rendezték meg először, a verseny pedig 1991-ig minden évben szerepelt a naptárban. Az akkori favoritok, köztük a többszörös görög bajnok Yiannis Kouros, kidolgozott stratégiával készültek: szakaszos alvás, grammra kiszámolt frissítés és energiatakarékos futómozgás szerepelt a tervükben. Senki sem gondolta volna, hogy egy 61 éves, munkaruhában érkező farmer teljesen felborítja az erőviszonyokat. Cliff Young korábban még soha nem futott ilyen versenyt. A mai interneten terjedő történetek egy részével ellentétben a Victoria államból származó, már-már beszédes nevű futónak valóban volt versenytapasztalata a Westfield Sydney to Melbourne Ultramarathon előtt. A melbourne-i maratonon háromszor, 1980-ban, 1981-ben és 1982-ben is rajthoz állt, miután 56 évesen, 1979-ben kezdett el versenyszerűen futni. A királyi távon elért legjobb ideje? 3:02:53, ami egy ilyen későn kezdő futótól egyáltalán nem rossz eredmény. Csakhogy ez az idő még egy hamarosan kiaknázott képességet rejtett…
A juhai edzették
A Beech Forest környéki farmján ugyanis nap mint nap több tíz kilométert tett meg, amikor az elkóborolt juhai után eredt, és közben soha nem állt meg. Amikor a Westfield Ultramarathon rajtjához állt, a szervezők először azt hitték, valaki tréfát űz velük. Kezeslábasban, régi csizmában érkezett, és állítólag nyugodtan csak ennyit mondott: „Hozzá vagyok szokva, hogy két-három napon át folyamatosan futok, amikor össze kell terelnem az állatokat.” A nézők nem vették komolyan, a futók pedig gyanakodva méregették. Cliff azonban már az első órákban diktálni kezdte a saját tempóját: lassú, futólépéshez közeli mozgással, megállás nélkül haladt. Miközben a többiek éjszakánként órákon át aludtak, Cliff Young egy pillanatra sem állt meg: „ha alszom, túl sok időt veszítek”. Az eleinte lekezelő ausztrál televíziók hamar rákaptak az öregedő férfi történetére, aki úgy kocogott, mintha egy láthatatlan nyájat terelne.
A harmadik napon Cliff utolérte az élen állókat. A negyediken már meg is előzte őket. Edző és különösebb stratégia nélkül 5 nap, 15 óra és 4 perc folyamatos erőfeszítés után ért célba, közel két nappal megdöntve az útvonal rekordját, és 10 órával megelőzve a második helyezett George Perdont! Pedig ő sem volt kezdő: 1973-ban ő lett az első ember, aki futva szelte át Ausztráliát. A célban a kimerült, de mosolygó Cliff így nyilatkozott: „Tudtam, hogy képes vagyok rá. Egyszerűen csak azt csináltam, amit mindig is szoktam”. A rekordja 1985-ig maradt érvényben, ekkor a görög Yiannis Kouros 5 nap, 5 óra és 7 perc alatt nyerte meg a versenyt. A teljesítménye még egy versenyt is inspirált: a Cliff Young Race 1983 és 2005 között szerepelt a versenynaptárban. Története akkora visszhangot keltett, hogy egész Ausztrália követte!
Cliff Young tanulsága: másképp is lehet futni
Cliff Young nem egyszerűen megnyert egy versenyt. Felforgatta az ultrafutás világát és annak beidegződéseit. Előtte senki sem hitte, hogy lehetséges 875 kilométert lefutni alvás nélkül. Utána a szakemberek alaposan tanulmányozták a technikáját: a Young Shuffle egy rendkívül takarékos futómozgás, amelynél a lábfej szinte súrolja a talajt, hogy a lehető legtöbb energiát megőrizze. Ezt a módszert ma is tanítják ultratrail-kurzusokon. De a technikán túl Cliff magát a futásról alkotott gondolkodást is megváltoztatta. Bebizonyította, hogy a tapasztalat és a türelem néha többet ér, mint a fiatalság és a sebesség. Hogy az egyszerűség legyőzheti a tudományt. És mindenekelőtt azt, hogy a kívülállók, akik nem illenek bele a megszokott keretekbe, gyakran fel sem sejtett tartalékokkal rendelkeznek. Eliud Kipchoge maga is Cliff Youngot nevezte meg inspirációként a kétórás maraton eléréséért folytatott küzdelmében: „Arra tanított, hogy a korlátok a fejünkben vannak”. Ausztráliában ma is a futás egyik ikonjaként tekintenek rá!
Nem számít a sebesség, nem számít a futómozgás… Fuss úgy, mint Cliff: fejjel és szívvel.
