Észak-Korea 2019 óta először rendezett nemzetközi maratont: időn kívüli élmény

Időn kívüli rajt

A rajtra a legendás Kim Ir Szen Stadionban kerül sor, a gondosan kiválasztott nézők ezreivel megtöltött lelátók előtt. Furcsa hangulat ez: egyszerre ünnepélyes és olyan lelkes, mint a legnagyobb futballstadionoké. Érezni, hogy minden ellenőrzés alatt áll, a tömeg mégis beleéli magát a szerepébe. Az arcok komolyak és összpontosítanak, a taps azonban nem marad el. A külföldieket kíváncsian, néha kifejezetten melegen fogadják. Amikor eldördül a rajtpisztoly, szinte vallásos csend kíséri az első lépéseket.

Aki már futott olyan fesztiváli hangulatú városokban, ahol minden utcasarkon zene szól, könnyen zavarba jöhet. Itt nagyon messze járunk a New York-i maratontól: visszafogott a zaj, csendesek az utcák, ritkák a biztató szavak. Az aszfalt makulátlan, a sugárutak szélesek és szinte üresek. A távolban pedig mindig ott vannak a várost kőből faragott őrszemekként vigyázó gigantikus emlékművek.

Sokkal több egy egyszerű versenynél: betekintés egy másik világba

Ez a maraton nem merül ki a 42,195 kilométerben. A külföldi résztvevők számára a kaland jóval a rajt előtt elkezdődik. A nevezést a Koryo Tours nevű, Észak-Koreára szakosodott iroda intézi. Hatnapos csomagjuk tartalmazza a versenyt, a szállást, a városnézést és az utazást is, mindig csoportban, mindig kísérettel. Phenjanban szó sem lehet önálló barangolásról, arról pedig végképp nem, hogy az ember maga válassza meg az útvonalát vagy az ebédszünetét. Minden előre meg van tervezve és kijelölt keretek között zajlik. Ez az ára ennek az élménynek.

És milyen élmény. Akik ott voltak, megrázó találkozásról beszélnek. Nem feltétlenül brutálisról, inkább mélyrehatóról. Belépés egy másik világba, amely mintha megállt volna az időben, és ahol minden mozdulatnak, minden pillantásnak jelentősége van. Egy olyan fővárosban futunk, amelynek hétköznapjai elérhetetlenek a látogatók számára, és ahol a látvány legalább olyan fontos, mint maga a teljesítmény.

Futás a történelemért

A maraton időpontja nem véletlen. A versenyt minden évben, legalábbis amikor nincsenek lezárva a határok, Kim Ir Szen tiszteletére rendezik, aki 1912-ben született és az észak-koreai rendszer alapítója volt. Az esemény így jóval több egy egyszerű sportversenynél. Tisztelgés, kirakat és a rend, valamint a lojalitás demonstrációja. A fegyelem bemutatója, ahol természetesen minden milliméterre ki van számolva.

A külföldi futóknak ez mindenekelőtt ritka lehetőség és egyedülálló élmény. 2019-ben közel 950-en indultak. Idén kevesebben vannak, de talán még elszántabbak. A világjárvány és az ország teljes lezárása miatt kényszerűen kihagyott hat év után a verseny újranyitása egy apró nyitás jelének tűnik.

Amit a futók magukkal visznek

Akik hazatértek, érzelmek, lenyűgözöttség és néha némi feszengés keverékéről számolnak be. Minden szabályozott és megfigyelt. Minden elkészített fotó inkább emlék, mint spontán pillanatfelvétel. Az állandó ellenőrzés azonban nem zárja ki az őszinte pillanatokat. Egy-egy találkozó tekintet, lopott mosoly, az út szélén álló gyerekek félénk tapsa… Ezek az apróságok mégis emberi kapcsolatot teremtenek.

És persze ott van maga a teljesítmény is. Hiszen valódi maratonról beszélünk. A pálya kemény, az időjárás kiszámíthatatlan, a körülöttünk lévő csend pedig arra kényszerít, hogy máshonnan merítsünk motivációt. Éppen ezért szinte meditatív élménnyé válik. Az ember önmagáért fut, azért a különleges érzésért, hogy egyszerre van jelen és kívülálló, szereplő és tanú.

Nem akármilyen maraton… Strava nélkül

Phenjanban futni nem az időeredmény hajszolásáról szól. Nem egy újabb pipa a Straván, és nem arról, hogy felrobbantsuk az Insta-feedünket. Már ha egyáltalán sikerül csatlakozni. Az internet-hozzáférés ugyanis szigorúan ellenőrzött, és csak magas rangú tisztviselők, illetve egyes diákok számára elérhető. És mi a helyzet a Stravával? Az amerikai alkalmazás ebben a kérdésben hajthatatlan. Automatikusan kitilt minden felhasználót, aki Észak-Koreában teljesített futást tölt fel, az amerikai kormánnyal egyeztetett biztonsági okokból. A barátok elismerő kudosaira tehát ne számítsunk. Ez a maraton másról szól. Arról, hogy vállaljuk a kizökkenést, kilépünk a világutazó futó megszokott kereteiből, és a szabadságot az élményre cseréljük. Ritka, szabályozott és különleges. De felejthetetlen.

Azoknak, akik Phenjanban húztak futócipőt, ez jóval több volt egy versenynél. Időn kívüli pillanat, zárójel két világ között. Ha pedig azért futsz, hogy felfedezz, átélj valami újat, és kizökkentsenek a megszokott keretek közül… akkor talán egyszer te is a Kim Ir Szen Stadionból rajtolsz majd el.

✔ A 2025-ös phenjani maraton teljes eredménylistája