Debütálásán megnyerheti Andreas Almgren a 2026-os New York-i maratont?

A vasárnapi verseny tétje túlmutat az eredményen. Andreas Almgren megrázhatja a maratonvilágot, és örökre beírhatja magát a futás történetébe. Egy kis visszatekintés: szeptember 20-án Koppenhágában Almgren lett az első európai félmaraton-világbajnok 1996 óta. Harminc év, egy örökkévalóság. A szimbolika súlyát tovább növeli, hogy a 2026-os kiadás az 1976-ban avatott, az öt városrészen átvezető első útvonal 50. évfordulóját ünnepli. Minden adott ahhoz, hogy a svéd ragyogjon. A mezőny viszont kemény lesz, hiszen ott van például Benson Kipruto, aki tavaly itt nyert.

Andreas Almgren, a szokatlan profilú adatmániás

A neve ma már minden futórajongó szájára került. Szokatlan, dupla küszöbös edzésmunkája, behemót heti kilométerei, látványos hajrái a versenyeken... Almgren néhány év alatt a világ egyik legjobb futójává vált. Pedig semmi sem predesztinálta a hosszú távra és a maratonra. Eredetileg focista volt, csak 18 évesen fordult a pálya felé, és hamar 800 méteres specialistává vált (bronzérem az eugene-i junior vb-n, U20). Több komoly sérülés azonban átírta a terveit. A keresztcsonttörés utáni lábadozás alatt úgy döntött, módszert vált, és a dupla küszöbös edzést választotta, a Jakob Ingebrigtsen által népszerűvé tett híres norvég módszert. Kevesebb intenzitás, nagyobb volumen. Ezzel az edzésmunkával magától értetődően fordult az 5000 m, a 10 000 m és az országút felé, ahol a terhelés kevésbé brutális, mint a pályán.

Szintén ritkaság a profik között, hogy Almgren maga állítja össze az edzésterveit, amelyeket aztán 2012 óta edzője, Urban Aruhn elé tár. Módszeres, szinte tudományos a megközelítése. Futókarrierje mellett ugyanis a vállalati világban is megfordult: adatelemzőként dolgozott a Svexánál, egy teljesítményoptimalizálással foglalkozó techcégnél. Elemző szemléletét a mindennapokban is alkalmazza, edzéseinek nagy részét laktátmérésekkel vezérli. A svéd a részletek megszállottja. Teljesítménymániás, és a pontosságra törekszik. A futópad valószínűleg az egyik kedvenc eszköze, mert tökéletesen uralhatja vele a tempót és a körülményeket.

Röviden: Almgren az edzés megszállottja és a kontrollált intenzitás nagy híve. Sok sérülése megtanította, hogy jobban figyeljen a testére, és pontosan adagolja az erőfeszítést. A volumene ma is hatalmas, de az edzéseken sosem megy ki teljesen magából, ellentétben sok élsportolóval. Andreas Almgren az új generáció azon sportolói közé tartozik, akik a legkisebb marginális nyereséget is hajszolják, mindig a teljesítmény optimalizálásáért. Szponzora, a Nomio egyenesen úgy tartja, hogy ő a világ legtöbbet data-driven (adatvezérelt) sportolója.

Egy év, amely a világ csúcsára repítette

A svéd már 2025-ben nagyot ütött. Júniusban Stockholmban 12:44,27-tel megdöntötte az 5000 m-es Európa-rekordot. Szeptemberben Tokióban bronzot nyert 10 000 m-en a vb-n, mindössze 25 századmásodperccel a francia Jimmy Gressier mögött. Hat héttel később 58:41-et futott a valenciai félmaratonon, és ő lett az első európai 59 perc alatt. Kolosszális. És a legjobb még hátravolt...

2026 csupán megerősíti a berobbanását. Januárban 26:45-öt futott a valenciai 10 km-en, ez Európa-rekord volt. Egy hónappal később Castellónban ugyanezt az időt hozta, de csak harmadik lett a francia Yann Schrub mögött, aki 26:43-mal elvitte tőle a kontinentális csúcsot. Májusban újra szöges cipőt húzott, és a Diamond League kínai nyitófordulójában 7:26,48-ra gyorsult 3000 m-en. Aztán jöttek a bajnokságok. Augusztusban Birminghamban 27:23,44-gyel nyerte a 10 000 m-t az Eb-n, magányos futásban. Aznap fejjel magasodott a mezőny fölé, amelyet elkedvetlenített a könnyedsége: 19 másodperc előnnyel zárt a második előtt...

Pálya, országút, a svéd mindenütt uralkodik. A legnagyobb tette azonban szeptember 20-án jön, a koppenhágai országúti futó világbajnokságon. Almgren ott olyan nagyágyúkkal áll szemben, mint Nicholas Kipkorir és Joshua Cheptegei. Az utolsó 600 méterig az élboly közelében marad, majd villámgyors gyorsítással elhúz az első világbajnoki címe felé. A beteljesülés. Útközben 58:06-ra javítja a félmaratoni Európa-rekordját.

© European Athletics

A New York-i felkészülés

New Yorkot nem véletlenül választotta. Almgren már 2025 novemberében bekarikázta, a verseny jellege miatt. Itt az elit nyuszik nélkül fut, és a svéd úgy érzi, jobban érvényesül egy ember ember ellen futásban, mint egy Valenciához hasonló, időre gyors pályán. A terve kezdettől világos: a vezetőkkel maradni, majd sprintben nyerni. New Yorkban az idő nem számít (a pálya összesített szintemelkedése 250 m). Csak a győzelem és a helyezés.

A felkészülése minden puristát lenyűgözhet. Általában heti 200 km körül fut, a verseny előtti utolsó tíz hétben viszont több mint 2000 km gyűlt össze a lábában. Monumentális.

Egy edzés különösen felkavarta a futóvilágot. Tíz nappal a koppenhágai vb előtt lefutott egy 40 km-es, fokozódó tempójú hosszú futást, négy 10 km-es blokkra osztva.

Conner Mantz, az amerikai maratoni csúcstartó egy hetet edzett vele Svédországban. Pedig ő igencsak intenzív edzésekhez szokott, mégis bevallotta, hogy lenyűgözte Andreas Almgren volumene és könnyedsége az edzéseken. A koppenhágai győzelem tehát korántsem meglepetés.

Edzésblokkja utolsó szakaszára Almgren Flagstaffbe utazott, magassági edzőtáborba az Egyesült Államokba. A felkészülés során semmit sem bízott a véletlenre. A pihenőket és a könnyű napokat betartotta. A táplálkozás pedig csúcsra optimalizált: hónapok óta edzi a gyomrát, hogy a hosszú futásokon óránként nagyjából 120 g szénhidrátot fel tudjon venni. A svéd élete formájában van, és végre készen áll pályafutása egyik legnagyobb kihívására: a maratoni debütálásra. Epikus verseny ígérkezik.

Nagy önbizalommal vágok neki, nem tudom, hogy ez már hübrisz-e, de a felkészülés sokkal jobban sikerült a vártnál. [...] Azzal a gyermeki naivitással indulok, hogy a győzelemért fogok futni. [...] Miért ne én?

Kemény lesz a konkurencia, Kiprutót nehéz lesz legyőzni

New York-i tűzkeresztségén Almgrennek könyörtelen mezőnnyel kell szembenéznie. A rajtlista tíz férfija már futott 2:05 alatt... A nagy favorit Benson Kipruto. A 35 éves kenyai birtokolja a mezőny legjobb idejét, a 2:02:16-ot, amellyel 2024-ben pályacsúcsot futott Tokióban. Az erőssége elsősorban az, hogy képes megnyerni a nagy versenyeket. Négy Major-győzelem áll a neve mellett: Boston 2021, Chicago 2022, Tokió 2024 és New York 2025. Egyébként ő az egyetlen férfi, aki mindhárom amerikai Majort megnyerte. Tavaly három századmásodperccel győzött New Yorkban Alexander Mutiso előtt, ez a verseny történetének legszorosabb befutója (2:08:09). Mindannyian emlékszünk arra az ikonikus fotóra, amelyen ketten váll váll mellett lépik át a célvonalat a Central Parkban. A kenyai idén is remek formában van. Áprilisban 2:02:50-et futott Bostonban, ami harmadik helyet ért.

Kipruto profilja mindent megad ahhoz, hogy keresztülhúzza Almgren terveit. Chicagói és tokiói győzelmei a verseny végén indított támadásokon dőltek el. New Yorkban pedig tavaly sprintben nyert a Central Parkban. Nagyon jól ismeri a pályát, övé lesz a hazai pálya előnye.

Nincs ezzel problémám (a szerk.: Almgren versenytervével), mert ez egy debütálás. Egy debütálásnál elég türelmesnek kell lenni ahhoz, hogy az első mérföldtől a huszonhatodikig fusson az ember. Én a magam versenyét futom. Tíz éve futok maratont. Van tapasztalatom, készen állok.

© New York Road Runners

Mögötte hosszú az esélyesek listája:

• Az etióp Deresa Geleta (2:02:38), tavaly második Tokióban, és a kenyai CyBrian Kotut (2:03:22), akik mindketten most ismerkednek New Yorkkal

• Két korábbi győztes: a holland Abdi Nageeye (2024, 2:04:20) és a kenyai Geoffrey Kamworor (2017 és 2019)

• A két legjobb amerikai minden idők listáján: Zouhair Talbi, aki áprilisban 2:03:45-öt futott Bostonban, és Conner Mantz, 2:04:43-mal országos csúcstartó, Almgren edzőpartnere szeptemberben

• Az olasz Yeman Crippa (2:05:18), hatszoros Eb-érmes; versenyelőtti interjúját itt olvashatod

Szóval tényleg nyerhet Andreas Almgren?

Papíron nagyon nyitott a versenyforgatókönyv. Nyuszik nélkül New York gyakran óvatosan indul, és minél lassabbak az első kilométerek, annál többet számíthat Almgren sebessége a hajrában. Koppenhágában láttuk: a svédnek durva a befutója.

De a maraton az maraton. Almgren még nem tudja, hogyan reagál a teste 35-40 km után, egy olyan pályán, amely kiégeti a lábakat. Vele szemben Kipruto a műfaj mestere. Ismeri az ilyen taktikai végjátékokat, és a legmagasabb szinten mutatott egyenletessége elképesztő.

Bármi történik vasárnap, ez a maraton kitérő marad Almgren számára. 2027-et a pályának szenteli, szeptemberben a pekingi világbajnoksággal. A fő célja továbbra is a 2028-as Los Angeles-i olimpia 10 000 m-e, saját szavaival „95 százalékban”, még ha nem is zárja ki, hogy mellé a maratont is felveszi, ahogy Galen Rupp tette Rióban 2016-ban. Csak Los Angeles után szándékozik végleg átállni a maratonra.

A New York-i maratont élőben közvetíti az L'Équipe csatorna 14:00-tól (francia idő szerint)