A los angelesi olimpia maratoni szintidői extrém magasra teszik a lécet

Bármelyik atlétikai szám élversenyzőjének az olimpia a szent grál. Itt kell ott lenni. Ezek köré a négyévenként érkező csúcspontok köré építik fel a karrierjüket, és ehhez igazítják a versenyeiket. A maratonisták számára ez valóságos egyensúlyozás. A maraton megterhelése és nehézsége miatt a hosszútávfutók nem hibázhatnak, és évente csak néhány versenyt engedhetnek meg maguknak. Formájuk csúcsán az atléták gyakran két maratont futnak egy évben, egyet tavasszal, egyet ősszel, hogy legyen idejük felkészülni, és a időjárás is kedvezzen a teljesítménynek. November 10. óta pedig minden 2028-as olimpiai kvalifikációs szabályt ismerünk. Az atléták (és az ügynökeik) most már minden információ birtokában vannak. 2:05 a férfiaknál, 2:22:20 a nőknél. A maratonnál van egy aprócska csavar: a kvalifikációs időszak már november 1. óta nyitva volt.

Kérdéses időzítés, szűkülő mezőny

Először is nehéz nem elgondolkodni a szintidők bejelentésének időzítésén. Igaz, a World Athletics hat héttel korábban rukkolt elő, mint a 2024-es játékok előtt, de az őszi maratonszezon java már lement: Sydney, Berlin, Chicago, Amszterdam és New York mind mögöttünk van. Akik szeptemberben vagy októberben futották élete maratonját, azoknak ez az idő nem számít. Nehéz lenyelni. A probléma viszont nem új, sőt enyhült: Párizs 2024 előtt az időszak szintén november 1-jén nyílt, a maratonisták pedig hét hétig futottak vakon, anélkül hogy tudták volna, pontosan mi a cél, egészen a szintidők (megkésett) 2022. december 20-i közzétételéig.

Most csak tíz napot kellett várni. Minden október 21-én kezdődött. A profi atléták ügynökeinek és képviselőinek e-mailben küldött jegyzetben, amelyet az amerikai CITIUS Mag hozott nyilvánosságra, a World Athletics jelezte, hogy a 2028-as játékok kvalifikációs időszaka november 1-jén indul. Ez épp a New York-i maraton napja. Így az ott elért eredmények mind beleszámítanak a kvalifikációba. A szintidőket a New York-i pálya profilja miatt itt nem feltétlenül lehetett hozni, de a Big Apple így is kulcsfontosságú állomás az atléták naptárában, mert rengeteg ranglistapontot lehet itt gyűjteni. New York ugyanis a World Athletics legmagasabb besorolású versenyei közé tartozik: Platinum Label. Az első öt hely itt egyenértékű a szintidő teljesítésével. Erről mindjárt bővebben.

A jegyzetben további részletek is szerepeltek, például hogy a szintidőket decemberben teszik közzé (végül korábban, november 10-én érkeztek), vagy hogy a maratoni indulók száma versenyenként 80-ról 70-re csökken. Feltűnő ez a létszámcsökkentés, miközben a világ maratoni mezőnye egyre sűrűbb és erősebb. 70 induló mellett ez lenne a legkisebb férfi olimpiai maraton Montréal 1976 óta, a nőknél pedig Sydney 2000 óta. Miért szabnak még alacsonyabb plafont, amikor a maraton soha nem látott népszerűségnek örvend, és a verseny a szabadban, széles utakon zajlik? Találtunk egy lehetséges magyarázatot: a NOB az atlétika keretszámát 1810 sportolón tartotta, mint Párizsban.

Az LA28 programjába viszont bekerült egy új szám, a vegyes 4x100 méteres váltó. A World Athletics nem árulja el, hová lett a maraton 20 helye, de valahol helyet kellett csinálni. Azt is érdemes tudni, hogy ez a 70 hely inkább cél, mint kemény plafon: Párizsban az univerzalitási helyek miatt mindkét versenyben túllépték a keretet. A pályaversenyeknél érthető a korlát (a nyolc sáv csak korlátozott számú atlétát fogad), országúton viszont ez a döntés kevésbé logikus. Az atlétákat bünteti, a szurkolóktól pedig egy kis plusz látványt vesz el.

© CNOSF / KMSP

A LA 2028-as szintidők és a többi kvalifikációs út

Az előző olimpiai ciklusokhoz hasonlóan a World Athletics két utat nyit a LA28-ra. A kitűzött arány: az atléták 40%-a szintidővel, 60%-a a világranglistán keresztül kvalifikálja magát. Ha többen teljesítik a szintet, mint ahány hely van, csak a legjobb idők számítanak, és senki nem jut be a ranglistán keresztül.

A pályán futott hosszú távú számoknál a 10 000 m időszaka 2026. december 19-től 2028. június 18-ig tart. Az 5000 m-é 2027. június 19-től 2028. június 18-ig. Itt is eggyel feljebb tolták a szintet. A férfi 5000 m az egyik legnagyobb ugrás az egész programban: 15 másodperccel gyorsabb, mint Párizsban. Hogy képbe kerüljön: 2026-ban mindössze tízen futottak a világon 12:50 alatt. A szezon legjobb franciája, Jimmy Gressier idén júniusban Párizsban 12:57-nél állt meg.

Gyorsabban, magasabbra… de a ranglistának is nagyobb a súlya

A szintidők a férfiaknál 3 perc 10 másodpercet, a nőknél 4 perc 30 másodpercet faragnak le. Óriási ugrás. De ez annak a lendületnek is a tükre, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Talán éppen a maraton aranykorát éljük. Több mint tíz évig Eliud Kipchoge uralta fölényesen a királyi távot. Ő nyitotta meg az utat a tehetségek új generációjának, amely mostanra a lehetséges határait feszegeti. Sabastian Sawe és Yomif Kejelcha idén Londonban egyaránt két óra alatt futott. Mögöttük őrületes a sűrűség Jacob Kiplimóval, John Korirral, valamint Benson és Amos Kipruttóval. A nőknél azonban még látványosabb a fejlődés. Ruth Chepngetich rekordja (felfüggesztése ellenére még mindig hivatalos) többször is megingott: Fotyen Tesfay 2:10-es debütálásával és Tigst Assefa elképesztő 2:11-ével Berlinben. Mögöttük a sűrűség ugyanilyen figyelemre méltó Sifan Hassannal, Joyciline Jepkosgeivel, Brigid Kosgeival, Sharon Lokedivel és Hellen Obirivel...

A kvalifikáltak új megoszlása, az 50/50-ről 40/60-ra a ranglista javára, valószínűleg azt is jelzi, hogy a World Athletics inkább a rendszerességet és a nagy versenyeken elért jó helyezéseket jutalmazná, mint egyetlen villámgyors időt egy gyors pályán. A szintek szigorúságát a nemzetközi szövetség azzal indokolja, hogy olimpiai évben a maratonok 30-60 másodperccel gyorsabbak, mint amit a trendek alapján várni lehet.

A maratonistáknak nincs helye a hibának

2:05 alatt vagy 2:22:20 alatt futni: ez az új cél a 2028-as játékokra hajtó atlétáknak. De ez a belépő továbbra is a világelitnek, a legjavának jár. Nagy-Britanniában például még soha senki nem futott 2:05 alatt. Franciaországban csak Morhad Amdouni tette meg, francia nő pedig még sosem ment 2:22:20 alá. A legtöbb atlétának azért marad esélye: a ranglista. Náluk a stratégia valószínűleg az lesz, hogy két rangos (Platinum Label) maratont választanak, és ott gyűjtik a pontokat. Egy nagy versenyen elért jó helyezés többet érhet, mint egy jó idő egy kisebb viadalon.

Most, hogy az időszak már nyitva, és kevesebb a hely, mint Párizs 2024-ben, az atlétáknak pontosan kell megválasztaniuk a következő versenyeiket. Kisebb a hibázási tér. A maratonon pedig kegyetlen is lehet a forgatókönyv. Mindössze két bekarikázott dátum egy évben... de a verseny napi időjárása egy egész pályafutás tervét felboríthatja.

Még egy szempont: a ranglista lezárásának időpontja. 2028. március 19. még az áprilisi nagy maratonok előtt van. Aki a 2028-as tavaszi maratonjára épít, az csak az utolsó 15 helyért küzdhet. Ez egy nagyon látványos 2027-et vetít előre, ahol a színvonal még egyet emelkedik. Kezdve a valenciai maratonnal, ami már pár hét múlva itt van.

Az új szintidőkkel a World Athletics a maraton jelenlegi aranykorához igazította a lécet. Egy maroknyi atlétának a 2:05 és a 2:22:20 reális cél marad. Mindenki más számára a Los Angelesbe vezető út a ranglistán át vezet. A maraton egy izgalmas fejezete november 1. óta íródik. Tizennyolc hónapnyi hajsza az álomidőért és a 2028-as LA-i olimpiai kvótáért. Addig minden maraton számít, minden helyezés is. A végén pedig egy történelmi rajtvonal, mindössze 70 futóval. A férfi maraton egyébként 2028. július 30-án zárja a játékokat. A java a végére. Ott kell lenni.