Párizsi maraton: 5 kevéssé ismert történet Franciaország legikonikusabb futóeseményéről

Április 12-én rendezik meg a Schneider Electric Marathon de Paris 49. kiadását. A verseny közel fél évszázad alatt a világ egyik legjelentősebb maratonjává nőtte ki magát, közben pedig számos apró történettel gazdagodott.

Párizs varázsa. A francia főváros szinte mindenkire hatással van. A külföldi utazók csodálják, a párizsiak rajonganak érte, a szerelmesek menedéket találnak benne… A futók is különleges helyet szánnak neki. 2023-ban a résztvevők több mint 60 százaléka külföldről érkezett, így a Párizsi maraton a világ egyik legnemzetközibb eseménye lett, 145 nemzetiség képviselőivel a rajtvonalnál. A Párizsi maraton 1976-os megszületése óta a verseny sikere töretlenül nő. Akkoriban még csak mintegy száz résztvevő teljesítette a Bois de Boulogne-ban kijelölt útvonalat. Ma már több mint 55 000-en állnak rajthoz. A Marathons.com ezúttal a Párizsi maraton történetének öt érdekességét idézi fel.

1. A Párizsi maraton első győztese

Az első történet valójában nem is annyira különleges! A neve valószínűleg keveseknek ismerős, a verseny történetében mégis ő az első győztes: Jean-Pierre Eudier 1976. szeptember 18-án nyerte meg a viadalt. A Sorbonne fiatal hallgatója azok közé a különös sportolók közé tartozott, akiket akkoriban még furcsán néztek a járókelők, hiszen a futás még messze nem számított tömegsportnak. Eudier 2:20:57-es idővel teljesítette az első Párizsi maratont. Ez akkoriban amatőrként egészen hihetetlen eredménynek számított. A versenyt teljes egészében a Bois de Boulogne-ban rendezték. Azóta a Párizsi maraton útvonala alaposan megváltozott, és természetesen ez is hozzájárul a verseny „dicsőségéhez”. A futók ma már az Eiffel-tornyot, az Opéra Garnier-t, a Bastille teret, a Bois de Vincennes-t és Párizs számos más csodáját is érintik!

Rajt… a Bois de Vincennes-ben. Az első maraton nem a Champs-Élysées-ről indult, ahogy ma. A futók a Bois de Vincennes-ből vágtak neki a távnak, a verseny útvonala pedig teljesen más volt, jóval családiasabb hangulattal, mint napjainkban!

2. A rajtszámot sorsolással osztják ki

Az amatőr futók adják a maraton lelkét. Ők kölcsönöznek a rendezvénynek egyedi és ünnepi hangulatot. Az 1-es rajtszám nekik ítélése a megbecsülésük egyik formája. A legtöbb nagy nemzetközi maratonnal ellentétben, ahol az 1-es rajtszámot általában egy elit atlétának tartják fenn, a Marathon de Paris más utat választott. Több éve egy névtelen futó vagy futónő kapja ezt a bizonyos 1-es rajtszámot, akit az 55 000 résztvevő közül sorsolnak ki. Az amatőr futók adják a maraton lelkét. Ők kölcsönöznek a rendezvénynek egyedi és ünnepi hangulatot. Az 1-es rajtszám nekik ítélése a megbecsülésük egyik formája. A nyertest néhány héttel a verseny előtt értesítik, így szimbolikusan ő lesz az esemény nagykövete.

3. 2017, a szerelem győzelme

2017-ben a Párizsi maraton történelmi teljesítmény színhelye volt: a kenyai házaspár, Paul Lonyangata és Purity Rionoripo nyerte meg a férfi-, illetve a női versenyt, ezzel páratlan pillanatot szerezve a viadal történetében. Aznap a 24 éves Paul Lonyangata 2:06:10-es lenyűgöző idővel uralta a férfiak versenyét, amivel akkoriban a világ legjobb maratonistái közé emelkedett. Purity Rionoripo sem maradt el mögötte: 2:20:55 alatt ért célba. Nem csak a híres taurinos ital adhat szárnyakat.

4. Párizs Athén után

A ma ismert Párizsi maraton előtt is rendeztek már hasonló versenyt a francia fővárosban. A Petit Journal, az akkori párizsi napilap kezdeményezésére 1896-ban, néhány nappal az első olimpiai játékok után maratont rendeztek Párizsban. Július 19-én a Porte Maillot-tól Conflans-ig (Yvelines) indították el a versenyt. Ki nyerte? A brit Len Hurst, aki 2:31:30-as idővel győzött. Az sem lehetett véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot akkoriban a francia Pierre de Coubertin vezette: Athén után ez minden bizonnyal szerepet játszott a párizsi verseny megszervezésében. A görögországi első olimpia keltette lelkesedés még elevenen élt. Ezután 1976-ig kellett várni, hogy ismét maratont rendezzenek Párizsban.

5. Egy érem, amely diszkrét szimbólumokat rejt

Minden verseny egyedi emlékeket hagy maga után: érzelmeket, győzelmeket, kudarcokat és a futók szimbolikus tárgyait.

A Párizsi maraton befutóérme minden évben a francia fővároshoz kapcsolódó részleteket rejt: egy apró Eiffel-tornyot, a Szajnára utaló finom motívumot vagy éppen egy inspiráló idézetet. A szervezők időnként a verseny története vagy egy meghatározó sportoló előtt is tisztelegnek egy-egy „kacsintással”.

Ennyi nem elég? A Párizsi maraton valódi kozmopolita tömeget vonz. 2025-ben több mint 145 különböző nemzetiség futói vettek részt rajta, így a verseny a világ legnemzetközibb eseményei közé tartozik, közvetlenül New York és London maratonja mögött.