Attila a cisztás fibrózis ellen vág neki a HexaTreknek
Idén lesz 60 éves a Vaincre la mucoviscidose egyesület. Thierry Danzin, azaz Attila szintén betölti a hatvanat, és újabb kihívással szeretné támogatni az évek óta segített ügyet. Június 1-jén, vasárnap az egykori ejtőernyős nem a mélybe veti magát, hanem 50 nap alatt teljesíti a HexaTreket. Nem mindennapi vállalás. Közelebbről is megnéztük.
„ Attila ” nem először vállalkozik hasonló kihívásra. 2021-ben egyedül, északról dél felé átszelte Izlandot, miközben rendszeresen szélsőséges körülményekkel kellett szembenéznie. Úgy tűnik, semmi sem hozza zavarba az egykori katonát, aki ma egy dél-franciaországi középiskolában dolgozik. 2022-ben szintén egyedül, oda-vissza teljesítette a Pireneusokat. Idén, a Vaincre la mucoviscidose 1965-ben alapított egyesületének 60. évfordulója alkalmából Thierry nagyot akart vállalni, hogy ráirányítsa a figyelmet az ügyre, és a maga módján küzdjön e genetikai betegség ellen (Thierry gyűjtése az egyesület javára).
Thierry, mióta vállal ilyen kihívásokat?
Nyugállományú katona vagyok, 2007 óta nem szolgálok, de a sporttal nem hagytam fel. Reggelente futok, mielőtt munkába indulok. Egyébként nem vagyok kifejezetten versenyeken induló futó, már csak az ezzel járó költségek miatt sem. 2020-ban néhány barátommal beszélgetve szóba került a MiL’KiL, egy 1000 kilométeres állóképességi verseny, amely átszeli Franciaországot. Én csak hébe-hóba futottam, úgyhogy azt mondtam: „miért ne?”, és hamar felmerült bennem, hogy egy ügyet is kapcsoljak a kihíváshoz, hogy még több értelme legyen. Ismertem egy családot, amelynek a lánya cisztás fibrózisban szenved. Felkerestem őket, és felajánlottam, hogy kapcsolódjanak az akciómhoz. Elfogadták, azóta barátok is lettünk. Innen indult minden: Franciaország futva történő átszelésével. Szükségem volt egy kihívásra, ezért egyedül, támogatás nélkül, többnyire teljes önellátásban teljesítettem. A MiL’KiL-en egy kis utánfutót húztam a felszerelésemmel. Izlandon és a Pireneusokban is (a szerk. megjegyzése: ez utóbbit 2022-ben teljesítette). 2024-ben fogalmazódott meg bennem a HexaTrek ötlete, és elkezdtem készülni rá. Azért egy ilyen kihíváshoz kell némi felkészülés. Nem vagyok profi, de igyekszem úgy edzeni, mint egy profi.
Miből állt a célzott felkészülés?
Januártól április elejéig elég pontos edzéstervet állítottam össze. Minden nap futottam 50–60 kilométert, hogy a lábaimat hozzászoktassam a HexaTrek támasztotta terheléshez. A regenerációval és az alvással is foglalkoztam, mert nem alszom valami sokat… A táplálkozás és a hidratáció terén nem voltam túl jártas, úgyhogy ezt is rendbe tettem. Szerencsém van, mert egy olyan iskolában dolgozom, ahol dietetikai és táplálkozástudományi BTS-képzés folyik. Kihasználtam a lehetőséget! A hallgatók idősebbeknek és sportolóknak is tudnak tanácsot adni. Megfogadtam a javaslataikat. Sőt, még kísérleti alany is lettem! Nagyon sokat adott. Most valamivel felkészültebb vagyok, mint a korábbi kihívásaim előtt. Május második hetétől visszavettem a terhelésből, hogy ne fáradjak el túlságosan a rajt előtt.
2024-ben fogalmazódott meg bennem a HexaTrek ötlete és elkezdtem készülni rá. Azért egy ilyen kihíváshoz kell némi felkészülés. Nem vagyok profi, de igyekszem úgy edzeni, mint egy profi.”
Hogyan született meg a HexaTrek ötlete?
Tavaly, a Pireneusok oda-vissza teljesítése után (1700 km és 80 000 méter szintemelkedés) új kihívást kerestem. Az egyesület 60. évfordulójára és a saját hatvanadik születésnapomra valami igazán szép dolgot akartam megvalósítani. Van egy országunk, amelyet nem feltétlenül ismerünk eléggé, ezért nem külföldön kerestem a lehetőséget. Egy csapat megálmodta a HexaTreket, amely 47 GR-t, vagyis hosszútávú túraútvonalat kapcsol össze, és 14 nemzeti parkon halad át… Ahogy jobban utánanéztem, azt gondoltam: „miért ne?”… Wissembourgból, Bas-Rhin megyéből indul, és Hendaye-ban, a Baszkföldön ér véget, miközben Franciaország legnagyobb hegyvidékein is átkel.
Hogy érzi magát néhány nappal a rajt előtt?
Megvan a saját komfortzónám, mert ismerem magam, és tudom, meddig terhelhetem magam. Egyedül indulok, támogatás nélkül, egy 6 kilogrammos hátizsákkal (víz nélkül), csak a legszükségesebb felszereléssel. Az idő nagy részében a szabad ég alatt alszom majd, hogy ne vigye el a költségvetést a szállás. Azt szeretném, hogy a lehető legtöbb pénz az egyesülethez kerüljön. Hosszúak lesznek a napjaim. Nagyon várom már az indulást, de azért van bennem némi aggodalom is… A tapasztalat azt mutatja, hogy mindig jöhet valami váratlan. Ez az aggodalom segít majd, hogy figyeljek, és ne csináljak „butaságokat”. Nem vágok neki vakon, fogalmazzunk így. Az időjárás vagy a fizikai állapotom miatt bármikor jöhet meglepetés. 2022-ben, a Pireneusokban akkora vízhólyagom lett, hogy az egész talpamat beborította. Szerencsém volt, mert találkoztam egy spanyol gyógyszerésszel, aki egy óra alatt kikevert nekem egy hámosító kenőcsöt. Hatott, így folytathattam az utat, és 11 nap alatt be is fejeztem. Ez is az ilyen kihívások szépségéhez tartozik: a nagyszerű találkozások.
Honnan ered az Attila becenév?
(mosolyog) Tudom, hogy Attila kemény dolgokat idéz fel. Van az a mondás: „Ahol Attila elvonul, ott nem nő többé fű.” A hódító képe számomra érdekes. A következő metaforát látom benne: a cisztás fibrózist félelmetes ellenfélként kezelem. Ez cselekvésre és arra sürget, hogy felhívjam a környezetem figyelmét erre a láthatatlan betegségre, amely, ne feledjük, továbbra is halálos, még ha az orvostudomány sokat fejlődött is. A betegek ma már tovább élnek. Ismerek olyan családokat, ahol a betegeknek már gyerekeik vannak, terveket szőnek, holott ez korábban elképzelhetetlen lett volna…
További információ
✓ Támogasd Thierry Attila kampányát a Vaincre la mucoviscidose egyesület honlapján
✓ Kövesd az HexaTrek kalandját az Instagramon június 1-jétől.