Maraton és mesterséges intelligencia: amikor az MI veled együtt fut

Az alkalmazástól az MI-edzőig: logikus fejlődés

A papíralapú edzésnapló mára a múlté. A technológia a mindennapjaink szinte minden területén jelen van, így a futás sem maradhatott ki ebből az átalakulásból. Okosórák, tempóstratégia, valós idejű adatkövetés… Ezek az eszközök megkerülhetetlenné váltak amatőrök és tapasztalt sportolók körében egyaránt. A coachingalkalmazások térnyerése jól mutatja ezt a digitális átalakulást. A RunMotion Coach Running Barométere 2024-ben arról számolt be, hogy Franciaországban legalább félmillió rendszeresen futó használ edzőalkalmazást. Ugyanez az alkalmazás 2028-as indulása óta dinamikusan növeli a letöltései számát. Ma a RunMotion Coach 100 000 aktív felhasználót tömörít, és ez a szám évente 50%-kal nő. Ezek a platformok azért vonzóak, mert könnyen hozzáférhetők, és a humán edzőéhez hasonló támogatást kínálnak, gyakran jóval alacsonyabb költségek mellett.

Az edzéstervek személyre szabása, a rendelkezésre álló idő figyelembevétele, a kiegészítő mozgásformák beépítése, a terephez való alkalmazkodás… Az előnyök sora hosszú. Ezeknek a megoldásoknak azonban korlátaik is vannak: a kapcsolat olykor személytelen, a visszajelzések sablonosak, és hiányzik a valós idejű finomhangolás.

E hiányosságok kiküszöbölésére a coachingalkalmazások ma már mesterséges intelligenciát is használnak. A fejlődés élvonalában olyan eszközök dolgoznak, mint a RunMotion Coach, amely gépi tanulással készít folyamatosan változó, az egyes futók profiljához igazított terveket. Az MI több ezer edzés elemzésével, egyéni adatokra (életkor, cél, gyakoriság, terep) támaszkodva állandóan pontosítja az ajánlásokat. Sőt, minden futást részletesen elemez, az időtől és a távon át a pulzusig, hogy személyre szabott, a kontextust is figyelembe vevő visszajelzést adjon a teljesítményről.

Adaptív edzéstervek: a fejlődés még korántsem ért véget

Bár a mesterséges intelligencia ma számos vita témája, az edzést is minden eddiginél könnyebben hozzáférhetővé teszi. Egy amatőr futó, akinek nincs kerete edzőre vagy fizetős alkalmazásra, ma már ingyenes edzéstervet készíttethet egy olyan eszközzel, mint a ChatGPT. A valóságban azonban az MI beépülése a futásba még korlátozott. „A futók nem közvetlenül használják az MI-t”Joseph Mestrallet, adattudós. „A többségük nem tud kódolni, és az algoritmusok kezelésében sem jártas. Valójában olyan platformokat használnak, mint a Strava, Garmin vagy a RunMotion Coach, amelyek maguk is MI-t használnak, hogy értelmezhető visszajelzést adjanak a felhasználónak.”

Ezek a szolgáltatások a felhasználó által generált adatokat hasznosítják (alvásminőség, pulzus, stresszszint, érzékelt fáradtság…), hogy valós időben módosítsák az edzéstervet. Az amatőrök világában ez már jól működő megközelítés, az elitfutóknál azonban egészen más szintre lép.„A legmagasabb szinten ennél jóval tovább megyünk. Éveken át gyűjtünk adatokat: testsúlyt, testzsírszázalékot, de olyan összetett mutatókat is, mint a pulzus változása különböző ingerek hatására. Az algoritmus mindezekből az információkból építkezik, hogy modellezze az egyedi profilt és optimalizálja a felkészülést.” Joseph Mestrallet szerint csak idő kérdése, hogy ezek az eszközök a vasárnapi futók körében is általánossá váljanak: „Ha az MI az elitfutóknál működik, az amatőrökhöz is hozzá lehet igazítani. Szerintem két év múlva már itt tartunk.”

Teljesítményjóslás: meddig juthat az elemzés?

A maratonfutás gyakran nagyon pontos időeredmény megcélzását jelenti. Gondoljunk például azokra a sportolókra, akik egy nagy verseny szintidejét szeretnék teljesíteni. A mesterséges intelligencia fejlődésével a pontosság iránti igény új szintre lépett. Egyes alkalmazások már meglehetősen pontosan meg tudják becsülni, milyen időre képes egy futó a klasszikus távon. Ehhez az algoritmus többek között a VMA-t, a küszöbtempót, a pulzust, az edzéselőzményeket és a fáradtság szintjét veszi alapul.

Az olyan platformok, mint a Strava, a Garmin vagy a Coros már beépítették ezt a logikát a funkcióik közé. Formaállapot-becslés, várható idő, terhelési vagy állóképességi pontszám… Ezek az eszközök több ezer adatból dolgoznak, hogy finomítsák előrejelzéseiket, és reális vagy éppen ambiciózus cél felé tereljék a futókat.

Bár az algoritmusok egyre pontosabbak, az előrejelzéseik nem tévedhetetlenek. Időjárás, stressz, alvás, emésztés, fájdalom… Olyan tényezők ezek, amelyeket még a legkifinomultabb MI sem képes teljesen előre látni. Amikor megkérdeztük Josephet, hogy egy sportolónak száz százalékban bíznia kell-e az MI-ben, egyértelmű választ adott: „Az adatok hasznosak, de az ember a fontos. Az MI is hibázhat! Az RPE, vagyis az érzékelt erőkifejtés alapvető marad, és az MI soha nem tudja előre jelezni, ha a szembeszél erősebb a vártnál, vagy ha valaki rosszul frissít. Az MI nem modellezi az emberi tényezőt.”

„Az adatok hasznosak, de az ember a fontos.”

A mesterséges intelligencia korlátai: amire a gép még nem képes

Látványos fejlődése ellenére a mesterséges intelligencia továbbra is tökéletlen eszköz, és a sportfelkészülés minden területén még messze nem képes kiváltani az embert. Elterjedésének több akadálya is van. Elsőként az érzelmi és mentális állapot figyelmen kívül hagyása jut eszünkbe. Az MI egyelőre nem tud pontosan felmérni bizonyos tényezőket, például a mentális fáradtságot, a stresszt vagy a motiváció ingadozását. Pedig ezek egy olyan hosszú felkészülésben, mint a maratonra készülés szintén alapvető szerepet játszanak. Ne feledjük, hogy az MI a kapott adatokból dolgozik. Ha például hibás a szenzor, vagy a pulzusmérő rosszul rögzít, az algoritmus téves tanácsokat adhat.

Joseph Mestrallet szerint az adatok bizonyos káros folyamatok kiindulópontjai is lehetnek: „Sok amatőr futó az adatok miatt teljesen ésszerűtlenül edz. Néhányan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak nekik. Ez könnyen a mindig többet hajszoló versennyé válik, a futók pedig sérülést kockáztatnak… Ne felejtsük el, hogy a futásnak örömet kell adnia, az adatok és a mesterséges intelligencia pedig olyan eszközök, amelyekkel optimalizálhatjuk a felkészülésünket, nem pedig sérülésbe sodorhatjuk magunkat.”

Végül a személyre szabás sem tökéletes még. A fejlődő eszközök ellenére az MI nem képes figyelembe venni az érzelmi, személyes és pszichológiai tényezőket. A túlzott személyre szabás ugyanakkor a kontrollkényszer csapdájába is zárhat, szembemenve a futás örömével és spontaneitásával.

A teljes egészében adatok által vezérelt maraton felé?

Mi lesz az MI szerepe a futók felkészülésében tíz év múlva? Elképzelhető, hogy a verseny napján egy futót teljes egészében az MI irányít majd? Mi van, ha holnap már a futó semmiről sem dönthet? Sem a tempójáról, sem a frissítéséről, még arról sem, mikor igyon vagy gyorsítson. A verseny napján egy rendkívül fejlett MI elméletileg a futás minden részletét vezérelhetné: méterre pontos tempóstratégiát, másodpercre kiszámított frissítést, az időjárás, a valós idejű pulzusadatok vagy a mezőny alakulása alapján végzett mikrokorrekciókat. A futónak csak követnie kellene az órájához csatlakozó fülhallgató utasításait. Egy autopilóta által irányított maraton. De nem veszítené el így az élmény a jelentését? Futni ösztön, érzés és öröm is. Futni fejjel, de a lábunkkal is. Az MI jelenleg nem tud olvasni a futó gondolataiban. Talán éppen ebben rejlik még mindig a sport szépsége.

A vita egy másik területre is kiterjed: a technológiai doppingra. Vajon tisztességtelen előnyt jelent-e egy olyan fejlett MI használata, amely egy humán edzőnél hatékonyabban képes optimalizálni az edzést, a táplálkozást és a regenerációt? A válasz, mint oly sokszor, a dopping meghatározásától függ. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szerint egy doppingszer vagy -módszer olyan gyakorlat, amely:

• Jelentősen javítja a teljesítményt

• Potenciálisan veszélyes az egészségre

• Ellentétes a sport etikájával.

Az MI önmagában nem toxikus. Ugyanakkor teljesítményelőnyt ad, olykor jelentőset, és felveti a hozzáférés egyenlőségének kérdését. Hiszen nem minden futónak van meg a lehetősége vagy a tudása ezeknek a fejlett eszközöknek a használatához. Egyesek szerint ez már elegendő lehet az „etikai dopping” kifejezés használatához. Mások szerint amíg nem tiltják, egyszerűen a fejlődés egyik eszköze.

A mesterséges intelligencia egyértelműen megváltoztatta, ahogyan készülünk, regenerálódunk, sőt olykor azt is, ahogyan futunk. Az edzést hozzáférhetőbbé és személyre szabottabbá teszi, de aligha pótolja valaha a nehéz lábak érzését, a rajtvonalnál átélt érzelmeket vagy a célba érkezés büszkeségét.