Andreas Almgren elsőre megnyerte a New York-i maratont, Sheila Chepkirui visszavette a trónt: minden eredmény

Almgren a debütálásán írt történelmet

Minden tekintet rá szegeződött, és nem okozott csalódást. Andreas Almgren a New York-i maraton új bajnoka. A legőrültebb az egészben, hogy a svéd korábban még soha nem futotta végig a 42,195 km-es királyi távot. Mégis a nagy esélyesek között emlegették. A Big Apple utcáin hibátlan versenyt futott: ő az első európai győztes New Yorkban az olasz Giacomo Leone 1996-os sikere óta, és az első svéd, aki valaha nyert itt.

A 31 éves, korábbi 800 méteres specialista történelmi szezonvégről érkezett. Augusztusban 10 000 méteren lett Európa-bajnok Birminghamben, szeptemberben pedig félmaraton-világbajnok Koppenhágában, 58:06-os európai csúccsal. Almgren most az egyik legkeresettebb név. Maratoni bemutatkozásához azért választotta New Yorkot, mert itt nincsenek tempócsinálók, a verseny ember ember ellen megy, és a láthatáron akár a 2028-as LA-i olimpia is ott lehet. A rajt előtt már írtunk a svéd jelenségről és a győzelmi esélyeiről.

A futam főleg türelemről és erőbeosztásról szólt. A Verrazzano híd óvatos megmászása után a mezőny 30:52-vel haladt át a 10. kilométernél, a félmaratont pedig valamivel 1:04 fölött érte el. Ezután az amerikai Zouhair Talbi támadott elsőként: a 22. kilométer körül, nem sokkal a felezés után gyorsított, majd a Queensboro hídon, a 25. km után újra rákapcsolt. A mögötte lévők azonban mindannyiszor válaszoltak. A 35. kilométernél még mintegy tizenöten voltak az élen.

A fordulatot Benson Kipruto hozta. A címvédő, rendkívül tapasztalt kenyai a 37. kilométernél villámgyors tempóváltással szó szerint szétrobbantotta a csoportot. Elöl már csak Kipruto, Almgren és az olasz Yeman Crippa maradt. Az addig meglehetősen háttérben húzódó Almgren nagyon okosan hajtotta végre a versenytervét. Nem sokkal a 40. km előtt vette át először a vezetést. Crippa még egy kilométeren át tartotta a lépést, majd a svéd második tempóváltására a Central Park déli részén megadta magát.

A svéd bombaként érkezett a célba. A Central Parkban az utolsó 400 métert szupszonikus, 2:37/km-es tempóval futotta. Végeredmény: 2:06:01. Győzelem New Yorkban. Az első maratonján. Ez monumentális.

Közvetlenül mögötte Yeman Crippa, a tavaszi párizsi maraton győztese ért be, mindössze 13 másodperc hátrányban, 2:06:14-gyel. Néhány héttel a verseny előtt volt szerencsénk beszélgetni vele, és az olasz nagyon magabiztos volt. Tudta, hogy esélye van a győzelemre, és jól tette, hogy hitt magában. Ez a második hely egy New York-i Majoron neki győzelemnek érződik, és megerősíti, hogy egyre feljebb lép a nemzetközi maratoni élmezőnyben. Az utolsó méteren Benson Kiprutót meglepte a leshotói Kamohelo Mofolo, aki 2:06:26-tal, a kenyai előtt ért célba. Kipruto dobogó nélkül maradt, ami 2020 óta először fordult elő vele.

A hazaiak közül Zouhair Talbi erős teljesítményt nyújtott, de a Central Parkban elfogyott az ereje, és 2:06:43-mal hatodik lett. Az észak-amerikai csúcstartó Conner Mantz 2:07:27-tel tizenegyedikként végzett.

A Nike 2026-ban végre megkapta a nagy Major-győzelmét

Végig mosolygott a verseny utáni sajtótájékoztatón, a nyakában a Nike Apex párjával. Andreas Almgren végre visszahozta a Swooshot a rivaldafénybe. Idén ugyanis főleg az adidas söpörte be a Majorok dobogóit. New York előtt az adidas a 2026-os Majorok 12 győzelméből 8-at szerzett, ebből 7-et Adizero Adios Pro Evo 3-ban. A Nike mindössze kettőt számlált: Brigid Kosgei Tokióban, Vaporfly 4-ben, és Addisu Gobena Sydneyben, az Alphafly 4 egy prototípusával. A legerősebb szimbólum áprilisból maradt: Sabastian Sawe és Yomif Kejelcha két óra alatt Londonban, Evo 3-ban. Még Chicagóban is, ahol a Nike a partner, mindkét győztes adidasban futott. A Swoosh két harmadik helyre szorítkozott, Milkesa Mengesha és Brigid Kosgei révén.

Andreas Almgren szeptemberi koppenhágai, majd a New York-i utcákon nyújtott teljesítménye ezért újra a Nike-ra irányítja a reflektorokat. Valamint az új, futurisztikus modelljére, az Apexre, amely 2027 januárjában érkezik.

Az Apexszel a Nike nem feltétlenül a versenytársak útját járja, vagyis nem a lehető legkönnyebb cipőt hajszolja. A bejelentett nagyjából 176 grammal jóval nehezebb az Evo 3-nál (97 g). Cserébe a Nike a párnázásra és az energiavisszaadásra épít: négy Air Zoom egység van párosával egymásra rakva az elöllábnál, ez a márka futócipői közül eddig a legtöbb Air Zoom pod elöl. Mindez egy vadonatúj ZoomX LT habban, újratervezett Flyplate karbonlemezzel és 40 mm-es talppal, 0 mm-es dropppal. A márka az Alphafly 3-hoz képest akár 40%-kal több energiavisszaadást ígér, 350 dolláros bejelentett áron.

A Nike győzelme azonban csak részleges. Az adidas sosincs messze... A nőknél Sheila Chepkirui a három csíkos márkában győzött, ezzel az adidas kilencedik győzelmét szerezte meg az idei szezon 14 Major-dobogó legfelső fokából (férfiak és nők együtt).

Sheila Chepkirui visszavette a koronát

Egy évvel azután, hogy Hellen Obiri legyőzte, Sheila Chepkirui visszavágott. A kenyai 2:24:36-tal nyert, és a 2024-es után második New York-i címét szerezte meg.

A körülmények ideálisak voltak a reggelen: hűvös, 7 °C körüli hőmérséklet és szélcsend. Mégis nagyon óvatosan indult a verseny. Obiri, aki tavaly óta 2:19:51-gyel a verseny rekordere, 18:23-mal vezette a csoportot az 5. kilométernél. A tempó ezután gyorsult, a félmaratont 1:13:52-vel érte el egy tizenegy fős csoport, élén az idén remek formában lévő amerikai Jess McClainnel.

A 25. kilométertől Obiri és Chepkirui elkezdte ritkítani a mezőnyt, és érvényesült a maraton törvénye. Szorosan követte őket az amerikai Weini Kelati, a félmaratoni országos csúcs tulajdonosa, aki a távon debütált. Nyolc futónő maradt az élen, köztük az örök Edna Kiplagat. A 46 éves, kétszeres világbajnok és 2010-es New York-i győztes végig kitartott, és 2:25:42-vel a dobogó lábánál végzett.

Az utolsó kilométereken a párharc egyre szorosabbá vált. Obiri támadott, Chepkirui válaszolt, és fordítva. A két kenyai az utolsó kilométert őrületes, 3:10/km-es tempóval futotta, ez volt a verseny leggyorsabb kilométere. A céltól 400 méterre Obiri, az 5000 m kétszeres világbajnoka és négyszeres Major-győztes megpróbálta elindítani a hajrát. A Central Park emelkedőit kívülről ismeri, hiszen a mostani előtt már kétszer futott New Yorkban (két győzelemmel). Ezúttal azonban sokkal fordulatosabban alakult a forgatókönyv a kenyai számára. Honfitársa, Chepkirui lereagálta a támadást, majd az utolsó 150 méteren el tudott lépni tőle. 2:24:36-tal lépte át a célvonalat, és szép revansot vett a tavalyi harmadik helyéért.

Jessica McClain a dobogó második fokán

A két kenyai mögött Jessica McClain még nem mondta ki az utolsó szót. Az éllovas párostól lemaradva az amerikai a Central Parkban visszajött, és az utolsó 100 méteren megelőzte Obirit. Mindent beleadott, és 2:24:42-vel második lett, mindössze egyetlen másodperccel Obiri (2:24:43) előtt. Látványos felzárkózás. McClain ezzel az első amerikai nő a New York-i dobogón Shalane Flanagan óta, aki 2018-ban harmadik volt.

A 34 éves, Arizonában élő atléta történelmi szezont zár. Áprilisban Bostonban 2:20:49-cel ötödik lett, ami amerikai rekord a versenyen, felülírva Flanagan korábbi csúcsát. Szeptemberben csapatban ezüstérmet szerzett a koppenhágai országúti futó-világbajnokság félmaratonján. New York előtt azt mondta, nem éri be azzal, hogy első amerikai legyen, ennél feljebb céloz. Ígéret beváltva. A World Athletics Platinum versenyen elért top 5-ös helyezéssel valószínűleg a hivatalos kijelölést is megszerzi, hogy az Egyesült Államokat képviselje a 2028-as LA-i olimpián.

Mögötte az amerikaiaknak nagyon jó napjuk volt: négy amerikai nő végzett a top 10-ben. Carrie Ellwood hatodik (2:26:28), Weini Kelati hetedik maratoni debütálásán (2:26:51), Paige Wood pedig nyolcadik (2:27:29).

A 2:06:01-es idővel, élete első maratonján (2026) Andreas Almgren nagyon erőset ütött. A 31 éves svéd a távon valaha látott egyik leggyorsabb debütálást szállította, bár messze áll az olyan kivételes teljesítményektől, mint Kelvin Kiptum (2:01:53 2022-ben), Yomif Kejelcha (1:59:41 2026-ban) vagy Guye Adola (2:03:46 2017-ben). Az ideje valamivel lassabb annál is, amit Kenenisa Bekele (2:05:04 2014-ben) és Eliud Kipchoge (2:05:30 2013-ban) futott az első maratonján. Mindenesetre figyelemre méltó teljesítmény, főleg a New York-i igényes pályán, és még nagy tartalékot sejtet a távon. Jöhet a folytatás.