Run Experience: három nap pezsgés a Párizsi Maraton rajtja előtt

✔ Újságírónk, Sabine a helyszínen járt, hogy megörökítse a hangulatot, és meghallgassa a leendő finisherek inspiráló történeteit!

A futók közül sokan már teljes felszerelésben érkeztek, a világ minden tájáról útra kelve. Gyakran edzőpartnereik vagy hozzátartozóik kísérték őket, és mindenkin széles mosoly ült. Meleg, jókedvű hangulat uralkodott, ami biztató előjel volt a nagy nap közeledtével.

Az egész világ összegyűlt egy felejthetetlen emberi és sportélményért

Már a kiállításra belépve feltűntek a bőröndök: volt, aki húzta, más a karjában cipelte őket. A külföldről érkezők néhány órával a repülőgépes érkezésük után máris a helyszínen voltak. Így tett Wojciech, a lengyel futó és baráti társasága is. Rendszeresen fut, most pedig első párizsi élményére készült, akárcsak Julia, az angol futónő, aki a 12. maratonjára vállalkozott: „Mindig futottam, de öt éve már nem” – mesélte.

A Kínából érkezett Weiwei és Yun Cao azért jöttek, hogy „kiélvezzék Párizs gyönyörű látványát”, és remélték, hogy ez majd segít nekik kitartani a versenyen. Yun nevetett, amikor arról kérdezték, készen áll-e a nagy napra: „Ez egy kihívás” – ismerte el. Számára azonban a legfontosabb az volt, hogy büszkén vehet részt ezen a legendás maratonon. Litvánok, mexikóiak, spanyolok… több tucat nemzet képviseltette magát azon a hétvégén. Klubmellényeikről, országuk színeiben pompázó sapkáikról vagy akcentusukról könnyű volt felismerni őket. Sokan megálltak, hogy lefényképezzék őket a kartonból készült „Champs-Élysées-kapu” alatt, a Schneider aranyérme és a fehér „Paris 42k” felirat előtt.

A párizsiak, és nem csak ők, saját történetük fontos állomására készültek

A párizsiak sem hiányoztak a Run Experience-ről. Többen úgy döntöttek, hogy helyben futják le életük első maratonját. Djiby, Marouame és Ikram baráti társaságként „felpörgették egymást” a 42 kilométerre. Ketten közülük vállalták a kihívást, noha már tavaly augusztusban elkezdték a felkészülést. Természetesen célzottan edzettek: ki egy „közösséghez” csatlakozva, ki pedig „egyedül”, saját ízlése szerint. Nem csak ők izgultak. Grégoire lazának tűnt, mégis bevallotta: „várom már, de leginkább azt várom, hogy vége legyen”. Mások komolyabban készültek, például Laurine, aki december óta edzett a maratonra: „Egy hónapja úgy élek, alszom és eszem, mint egy maratonista” – mesélte.

Colin barátja, Kenzo kíséretében érkezett, akinek „a futás nyűg”. Colin szerette volna „átélni ezt az egyedülálló élményt”, mielőtt a trail felé fordul. A kiegyensúlyozott amatőr számára „ez egy módja volt annak, hogy sok mindent bebizonyítson magának”. Hélène és Grégoire közben megtalálták a módját, hogy újra együtt legyenek. A régi barátok külön neveztek, mégis izgatottan várták a versenyt. Hélène megkönnyebbült, hogy a nagy nap végre elérkezett a „hosszú felkészülés” után. A célja 3:50 volt, de nem akart túl nagy nyomást helyezni magára.

Egy marseille-i pár is elutazott az eseményre. Anaïs készen állt élete első maratonjára, amelyet párjával, Andréval teljesített volna. André a hétvégén pacerként segítette őt, és az ASICS Front Runner csapat futója. Három hónap intenzív felkészülés után, 3:15-ös célidővel Anaïs egyszerre érezte magát aggódónak és türelmetlenül várakozónak, hogy végre átjusson az alagút végén. A célvonal átlépése után azonban jó eséllyel még nagyobb lendülettel vág majd bele újra.

Sokféle stand, hogy mindenki a maga módján élhesse át a futás élményét

Lehetetlen volt nem észrevenni a Team Orange Running standja körül kialakult tömeget, ahol a szurkolók kedvenc sportolóik fejével díszített táblákat készíthettek. A futóról fénykép készült, amelyet kinagyítva kinyomtattak, majd felragasztottak a táblára. Nem ez volt az egyetlen kreatív műhely: a Schneider részénél Ikram, Djiby és Marouame csapata plakátokat készített, akár a művészek. „Rátették a kezünket, hogy futás közben csapjunk bele, amikor elhaladunk mellettük” – magyarázta Ikram.

A kreatív programok mellett más standokon márkákat lehetett felfedezni, illetve nyereményekért játszani. Grégoire, aki nem szokott vásárolgatni, örömmel „fedezett fel új kiállítókat”, köztük a megújult kínálattal érkező, kihagyhatatlan ASICS-teret. A négy hónapja teljes erőbedobással futó Hélène bevallotta, hogy legszívesebben mindent megvett volna.

A maraton partnerei is kitettek magukért. „A HiPRO-nál jó a joghurt-, tej- és desszertkrém-kínálat, a fehérjeszeletek viszont nekem túl fehérjedúsak” – mondta Kenzo, az egyik leendő maratonista barátja. Colin, akit lenyűgözött a kiállítók sokfélesége, rögtön hozzátette: „Imádom, hogy ennyi ruhát, cipőt és táplálékkiegészítőt lehet összehasonlítani.” André, aki már hatodszor tért vissza, így fogalmazott: „Minden évben jobb, új fejlesztésekkel és új fotózási helyszínekkel.”

A Francia Atlétikai Szövetség és a „J’aime Courir” platform standja kevésbé központi helyen is magára vonta a figyelmet. Olyan partnerek mutatkoztak be, mint az Ochy és a RunnrZ, amelyek mesterséges intelligenciával végzett videóelemzéssel és személyre szabott útvonalak létrehozásával segítik a futók fejlődését.

Találkozások sokasága a konferenciákon

A standok sokszínűsége és színvonala mellett a kiállítás egy részét konferenciáknak szentelték. A program gazdag volt, neves előadókkal. Pénteken a közönség Mathilde Castres-t, a Sine Qua Non egyesület alapítóját és Aurélie Bressont, az Alice Millat Alapítvány képviselőjét hallgathatta a „női futásról”.

A látogatók Nicolas Vandenelsken öko-kalandor előadását is meghallgathatták. Ő 110 nap alatt 110 maratont futott le, és most filmet készít a kalandról. A futás olyan meghatározó alakjai is színpadra léptek, mint Yohan Durand, Méline Rollin és Yoann Kowal, hogy megosszák szakértelmüket és tapasztalataikat.

A Run Experience programjai és előadásai ismét összehozták a szülőket, gyerekeket, barátokat és párokat, és felejthetetlen ízelítőt adtak a Párizsi Maratonból. Egy megfelelő felkészüléssel teljesíthető maratonról már mindenki ugyanazt gondolta: életében egyszer át kell élnie, hogy később soha ne bánja meg.

Három napnyi ünneplés, találkozás és szenvedély adta meg az alaphangot. A Schneider Electric Marathon de Paris rajtja előtt néhány órával a Run Experience tökéletes felvezetésként működött: érzelmeket, közösségi élményt és izgalmat kínált. Kezdők és rutinos maratonisták, a világ túlsó feléről vagy a szomszéd utcából érkezők egyaránt többet kaptak itt, mint egy egyszerű rajtszámátvételt. Játékos programok, felszerelésbemutatók, inspiráló beszélgetések és az utolsó ellenőrzések tették teljessé a nagy nap előtti pezsgést.

Most már jöhet a verseny, az ünneplő város és az a 42,195 kilométer, amelyet mindenki a saját álmaival, kétségeivel és azzal a különleges energiával készül teljesíteni, amit csak Párizs tud megadni.