Manon Trapp új francia maratoni rekordot állított fel
© STADION-ACTUHatalmas bravúr Manon Trapptól! A kenyai Koskei elleni, lélegzetelállító hajrá után másodikként ért célba, és vasárnap délelőtt kitörölhetetlen nyomot hagyott a sevillai maraton 40. kiírásán. A 2:23:38-as idő nemcsak a legendás 42,195 kilométeren repítette 2 óra 24 perc alá, hanem új francia rekordot is jelentett.
A fekete övtől a rajtvonalig. A savoyai sportolónő korábbi cselgáncsozóként 2017-ben cserélte le a tatamit a pályára és az ösvényekre, ekkor fedezte fel az atlétikát és a futást. Először a krossz, első szerelme ejtette rabul, hamarosan azonban a királyi táv, a maraton felé fordult.
Az intenzív szezon után, amelyet többek között egy győzelem a 20 km de Paris versenyen, egy dobogós helyezés az allonnes-i krosszon és egy egy hónapos kenyai edzőtábor fémjelzett, egyetlen gondolat vezette: a Marathon de Sevilla. A háromcsíkos márka nagyköveteként nemrég meghosszabbította szerződését az adidasszal, egyetlen álom hajtja: a szenvedélyéből élni. Számára a futás messze túlmutat a sporton. Életforma, mély egyensúly, lehetőség arra, hogy újra kapcsolatba kerüljön a teste jelzéseivel és a környezetével.
Ebben az interjúban Manon Trapp szenvedélyéről, bravúrjáról és az őt hajtó értékekről mesél. Tartalmas és intenzív beszélgetés következik egy olyan pillanatban, amikor a rekordját övező izgalomtól és a megkeresésektől még ő maga is nehezen talál vissza a nyugalomhoz.
© STADION-ACTUA verseny előtti állapot
Amikor arról kérdeztük, hogyan érezte magát a rajt előtt, Manon elmondta, hogy a stressz és az izgalom ellenére inkább magabiztos volt. Alaposan készült, keményen edzett, de a kenyai magaslat miatt keveset gyakorolta a céltempót.
A maraton közben
Mi zajlik a fejedben 42 kilométeren át?
„Rendkívül koncentrált voltam. Nem szabad elveszíteni ezt a fókuszt, nem lehet elbóbiskolni, mert minden másodperc számít. Közben rendszeresen ellenőriztem azt is, mit jelez a testem, hogy végig komfortosan fussak: a légzést, a levegővételt, a testtartást...”
Milyen volt a hangulat a pályán?
„Nagyon sok francia szurkoló állt az út mellett, és a mezőnyben is sok francia futott. Ez igazán szívmelengető, energiát ad, engem pedig feldobott.”
Milyen érzéseid voltak a verseny alatt?
„Összességében végig jól éreztem magam, szinte egyre jobban. A 25. kilométer után teljesen flow-ba kerültem: jók voltak az érzéseim, nem gondoltam semmire, szinte meditatív állapotba kerültem.”
Mikor tudatosult benned igazán?
„A 39. kilométernél jöttem rá, hogy meglesz a francia rekord. Láttam az órámon, hogy beleférek, jól voltam, hajtott a küzdőszellem, euforikus állapotban voltam. Azt mondtam magamnak: már csak 3 kilométer, engedd el magad, és gyerünk.”
Mit változtat meg egy francia rekord?
„Elárasztottak az üzenetek a közösségi médiában, rengeteg megható szót kaptam. Nagyon sok megkeresés és felkérés érkezik... Remélem, mindez nagyobb láthatóságot hoz számomra, különösen a szponzorok körében.”
„ Remélem, mindez nagyobb láthatóságot hoz számomra, különösen a szponzorok körében.
Az időeredményen túl egy történet
Az interjú végén arra kértük Manon Trappot, hogy három szóban jellemezze a versenyét. Hamar kiderült, hogy három szó kevés egy ennyire intenzív és euforikus élmény leírására. Az értékeiről beszélt, arról, milyen egyszerűen, szenvedéllyel futni. Ez a maraton nem csupán egy francia rekord, hanem egy hosszú, korántsem mindig egyenes út betetőzése.
Manon, tiéd az utolsó szó! „A tanulság az, hogy legyen bátorságom döntéseket hozni és változtatni, miközben figyelek a saját szükségleteimre. A rekord azért sikerülhetett, mert hallgattam magamra.”
Hatalmas gratuláció ennek a bajnoknak.