Trail és országúti futás másképp, Quentin Meyleu vallomása

A 28 éves, ASICS-sportoló Quentin Meyleu 2018 óta magas szinten terepfut. A terepek, a természet és a kemény munka megszállottja nemrég változtatott sportolási szokásain. December 31-én rajtszámot tűzött, és elindult élete első 10 kilométeres versenyén, a Cursa de Nassoson.

Felkészülés egy országúti versenyre, először, de nem utoljára

Élete során először, 2024 végén Quentin Meyleu kifejezetten egy országúti versenyre készült: ez volt az első 10 kilométere. Valami másra vágyott, ami ösztönzi, miközben kevésbé terheli a szervezetét. Több mint másfél hónapon át edzett és rótta az aszfaltot, hogy december 31-én készen álljon a barcelonai Cursa de Nassos rajtjánál. A szintkülönbségekhez és ösvényekhez szokott futó néhány hónapra félretette a terepfutás iránti szenvedélyét, és az országútra váltott.

Az első barcelonai rajtszám rögtön ígéretesnek bizonyult: Quentin elérte a célját, és 29:18-as idővel a negyedik helyen végzett. A felkészülés és a verseny során a Chambon-sur-Lacból származó futó új tapasztalatokat szerzett, és saját bőrén keresztül fedezte fel a trail és az országúti futás közötti különbségeket.

A trail és az országúti futás különbségei, Quentin Meyleu vallomása

Az országúton végig egyenletes a terhelés

A trail és az országúti futás közötti egyik legfontosabb különbség a terhelés jellegében rejlik. Terepen a meredek emelkedők, a technikás lejtők és a gyakori ritmusváltások miatt a terhelés természeténél fogva változó. Országúton ezzel szemben a kezdetektől a célig többnyire egyenletes marad, így a futók a tempójuk stabilizálására és a versenyritmus kontrollálására összpontosíthatnak. A legfontosabb cél az állandó iram tartása a teljes távon, ami az állóképesség és a hatékonyság alapja.

A bemelegzés jelentősége

A bemelegzés a futás elengedhetetlen része. Országúti versenyek előtt jóval hosszabb és megterhelőbb lehet.
Quentin elmondása szerint az első 10 kilométeres versenye előtt 40 percig melegített be: kocogott, futóiskolai gyakorlatokat végzett és gyorsításokat futott, míg terepen neki 10 perc is elég.

A pálya és a környezet

Míg az ösvényeken zajló futás a természetben és az erdőben történik, az országúti versenyek többnyire városi környezetben zajlanak. Teljesen más díszletek, ez kétségtelen, a futás iránti szenvedély azonban mindenhol ugyanaz.

A változatos tereptájképekhez szokott Quentin néha jóval monotonabbnak érzi az országúti futást. „Egy óra sík aszfalton nem valami szórakoztató”. Ahogy nagyon találóan fogalmaz, az országútról hiányzó kaland miatt ez a közeg ismétlődőbbnek, sőt szerinte néha unalmasnak is tűnhet, mint a trail.

A különbségek ellenére a terepfutó tavasszal ismét megméreti magát aszfalton, célkeresztjében többek között a 10 km de Lille szerepel. Ezután a hegyekben kezdi meg a szezonját. Hosszabb távon Quentin a félmaratoni távot is szeretné kipróbálni. Vajon a következő években maratonon is láthatjuk ezt a futót? Nem mondott rá nemet…