„Elefántnyugdíjas-otthont építenénk”: ez az egyesület futással segíti az állatokat

Túl erős volt az állatok iránti szenvedélye. „Hiányzott” – mondja Nicolas Vignaud, aki 2017-ben alapította a Courir pour les Animaux egyesületet. Miután kénytelen volt otthagyni állatgondozói állását, a Nyko becenéven ismert férfi két Courses des héros versenyen indult Lyonban és Párizsban, hogy a csimpánzok védelméért dolgozó P-WAC szervezetet támogassa. Kezdetben csak a párjával dolgozott, a csapat azonban fokozatosan bővült. „Később már hatan voltunk, több barátommal és a testvéremmel.”

A mintegy negyven tag minden évben négy-öt projektet választ ki a decemberben megtartott közgyűlésen, amelyek közül legalább egy nemzetközi. „Többek között a Foli’chons szervezetet is segítjük, amely tengerimalacok gondozásával és örökbeadásával foglalkozik”. A kétgyermekes családapa a kongói P-WAC számára walkie-talkie-k megvásárlását is lehetővé tette. „Ott nem olyan jó a térerő, mint Franciaországban. A gondozóknak 200 hektárt kell bejárniuk.” A közhely ezúttal is igaz: az első szerelemről nem feledkezik meg az ember.

Amélie néhány kilométernyi gyaloglástól évi négy maratonig

„A sportot kommunikációs eszközként használjuk.” A sárga, feliratozott mezben megjelenő állatbarátok ajándéktárgyak értékesítéséből finanszírozzák magukat. „Ott voltunk a karácsonyi vásáron és egy Dijon közelében rendezett zenei fesztiválon is.” Bár a futás közvetlenül egyetlen eurót sem hoz nekik, a közösséghez való csatlakozás valódi önismereti utazás lehet. „Amélie, az egyik tagunk eleinte csak néhány kilométert gyalogolt. Ma már évente három-négy maratont fut” – meséli.

Legszebb emléke a Haute-Vienne megyében található, Bussière-Galant-i elefántmenhelyhez kötődik. „Kétszer is segítettünk nekik. Az a tervük, hogy elefántnyugdíjas-otthont hozzanak létre. Mini kotrógépeket és talicskákat vásároltunk nekik, majd két éve ezeket is lecseréltük” – meséli a Côte-d’Or megyei Barges lakója. A támogatások időnként meglepetéseket is tartogatnak. „Egy hölgy rendszeresen hívogatott. Már-már zaklatás volt. Amint megkapta a lótápot, többé nem hallottunk felőle.” Az elnök továbbra is szenvedélyesen fut, május végén pedig Dijonban triatlonozott is, tízéves fia, Luke ösztönzésére, aki maga is ezt a sportot űzi. „Én vittem el az edzésekre. Aztán arra gondoltam, hogy én is megpróbálom.” A neonszínű póló egyhamar nem fog besárgulni…

A hasznosat az élvezetessel összekötni. Két szóban így foglalható össze a Courir pour les Animaux filozófiája. Nicolas Vignaud és egész csapata irányításával az egyesület rengeteg állatnak segít abban, hogy jobb körülmények között élhessen.