Szervezők testközelből: hogyan alkalmazkodjanak a futás térhódításához?
2024-ben 2,96 millió célba érkezést regisztráltak, ami 27%-os növekedés 2023-hoz képest. A több mint 12,4 millió futó közül egyre többen viselnek évente egy vagy akár több rajtszámot. Ennek következményei: a szupersztárok koncertjeihez hasonló gyorsasággal betelő versenyek, torlódások a pályán és folyamatosan emelkedő nevezési díjak. Hogyan alkalmazkodhatnak a versenyszervezők a futás boomjához? A Marathons.com mikrofonja ezúttal őket kereste meg.
A Covid-járvány utáni időszakban a franciák újra elővették a futócipőjüket. A trendet Frédéric David, az Annecy Running Organisation vezetője is megerősíti: „2021-ben mindenki futni kezdett, 2022-ben versenyekre neveztek, 2023-ban berobbantak a versenyek, 2024-ben pedig már túlcsordultak, és ez azóta is tart”. A futás a legnépszerűbb tömegsporttá vált, amely generációkon és társadalmi rétegeken átível.
Marathon de la Rochelle, Odyssea, Semi-Marathon des Sources d’Annecy, Abalone Marathon de Nantes… A futóversenyek száma robbanásszerűen nőtt, 2024-ben már 11 334 versenyt rendeztek Franciaországban. A széles kínálat ellenére a futók özönlenek a versenyekre, amelyek így már hónapokkal a rajt előtt betelnek. Több tényező is magyarázza az országúti versenyek körüli őrületet: „Egyre több és egyre nagyobb követőtáborral rendelkező futóinfluenszer van, egyszerűbb lett a nevezés, nincs szükség orvosi vizsgálatra, a Covid utáni időszakban pedig sokan jobban odafigyelnek az egészségükre… Mindez együtt robbantotta be a futást” – mondja Julien Gaborieau, az Abalone Marathon de Nantes szervezője. A szervezőknek alkalmazkodniuk kell a futóvilág átalakulásához.
Új szemlélet a futóversenyek szervezésében
Gwenaël Vigot, az Odyssea de Brest szervezője és sportügynök 2003 óta figyeli ezt a jelentős változást, amely egyre nagyobb láthatóságot biztosít a versenyének. Az első kiíráson 480 futó indult, ma viszont évente több mint 13 ezren állnak rajthoz.
„Korábban még nem léteztek a közösségi oldalak. Ma a kommunikáció és a verseny népszerűsítésének kulcsfontosságú eszközei.”
A futók igazi rajtszámvadászokká váltak: figyelik minden apró hírt és a nevezés megnyitásának dátumát. A digitális világ mára a futóélmény szerves részévé vált, a futók több mint 82%-a fogyaszt szakmai tartalmakat digitális platformokon, szenvedélyük pedig valódi életformává alakult. Új gazdaság született, amelyben a futóinfluenszerek a versenyek rendkívül hatékony marketingeseivé váltak. A sportolók több mint 46%-a aktívan követi ezeket a szereplőket a közösségi médiában. A célzott kommunikáció azonban problémát is felvet: a kereslet meghaladja a pályán fogadható futók számát.
Egyes szervezők, például Frédéric David számára ez a tömeg nem írhatja felül a verseny értékeit: „Inkább kevesebb torlódást, könnyen megközelíthető parkolót és minden korosztály jutalmazását adom el a résztvevőknek, mintsem magát a rendezvényt próbáljam látványosabbá tenni”. A futóélmény előtérbe helyezése sok szervező számára fontos cél. Ez nemcsak a pálya megfelelő áteresztőképességét jelenti, hanem a hozzáférhetőséget és a közösségi élményt is.
„A kísérőversenyek lehetővé teszik, hogy azok is részt vehessenek a rendezvényen, akik nem maratonisták.” Nicolas Mauny, aki 1991 óta szervezi a Marathon de la Rochelle versenyt, szélesebb futóközönség előtt nyitja meg a rendezvényt, így változatosabb kínálatot biztosít. Az Abalone Marathon de Nantes más stratégiát követ: „2008 és 2025 között teljesen megváltoztak a futók igényei. Továbbra is vannak, akik a teljesítményt keresik, de egyre többen vágynak élményre.”
„Az elkövetkező években a kísérőprogramok fejlesztése a célunk. Lehet, hogy egyesek a futás Disneylandjének tartanak majd minket, de valódi élményt szeretnénk nyújtani a futóknak, amely túlmutat a 42,195 kilométeren.” Az országúti versenyek szervezői egyre kreatívabb megoldásokkal próbálnak több futót megszólítani, és a versenyen túlmutató, egyedi élményt kínálni. A futók már nem csupán egy érmet keresnek, hanem olyan eseményt, amelyet családjukkal vagy barátaikkal is megoszthatnak.
Válasz az új kihívásokra
A futás körüli lelkesedés akkora, hogy azt róják fel nekünk, miért telünk be. Szervezőként ez az érem másik oldala, még akkor is, ha örülünk annak, hogy évről évre ennyi futót látunk vendégül.
Nyolcmillió rendszeresen sportoló ember mellett nehéz mindenkinek biztosítani a hőn áhított rajtszámot. 2024-ben a futók 45%-a legalább egyszer elutasítást kapott a nevezéskor, mert a férőhelyek száma nem tudott lépést tartani a kereslettel. A legszembetűnőbb példa a Marathon de Paris, ahol a résztvevők 51%-a első maratonjára készül. A kínálat már nem igazodik a futók számához. A maratonozás női térnyerése, valamint a sport és a hosszú távok demokratizálódása egyaránt szerepet játszik ebben. Elmúlt az elitista verseny képe: a maraton ma már mindenki számára elérhető táv, aki hajlandó megdolgozni érte.
„2023-ban szeptember közepére telt be a maraton, 2024-ben már augusztus közepére, idén pedig május közepén betelt, miközben március közepén nyitottuk meg a nevezést! A páros maraton egy hét, a 10 kilométeres verseny három hét, a maraton pedig két hónap alatt telt be.” Ez még soha nem fordult elő a Marathon de la Rochelle szervezőjével.
„Bármelyik rendezvényről legyen szó, egyre gyorsabban betelünk. Most már biztonsági okokból létszámkorlátokat kell bevezetnünk.” Minél több a futó, annál nagyobbak a kockázatok. A szervezők ezért kénytelenek korlátozni a résztvevők számát, hogy mindenkinek megfelelő versenykörülményeket biztosítsanak. „A Semi-Marathon de Nantes versenyére akár 26 000 futót is fogadhattunk volna, de biztonsági okokból 7000 résztvevőnél húztuk meg a határt, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a futók áramlását. Nem szeretnénk negatívan befolyásolni a futóélményt.” Ezzel együtt a rendezvény lebonyolítása is új megoldásokat kíván: „A rajtcsomagok átvételét egy teljes hétre osztottuk el, így jobban tudjuk kezelni a forgalmat.” Tapasztalatára építve Gwenaël Vigot új megoldásokat vezet be, hogy az Odyssea de Brest szolgáltatásai gördülékenyen működjenek.
A biztonság, a gördülékenység és a minőség azok az alapok, amelyekhez a szervezők a rajtszámok iránti folyamatosan növekvő kereslet ellenére is ragaszkodnak. De vajon tényleg létezik a tökéletes futóverseny receptje?
„Jónak kell lenni, és a megfelelő hozzávalókat kell használni”
A rendezvény karakterének megőrzése és egy új szín hozzáadása egyszerre: ez a szervezők új kihívása. „Jónak kell lenni, és a megfelelő hozzávalókat kell használni: ünnepi hangulat, gyors pálya, elkötelezett önkéntesek. Ettől áll össze az egész, és a Marathon de La Rochelle esetében ez különösen jól működik!” Ebből következik egy újabb nehézség: a futóknak a lehető legjobbat nyújtani úgy, hogy közben a rajtszám ára ne emelkedjen. „Egyesületként nem emeltük a Marathon de la Rochelle nevezési díját. Elsősorban a futókért szervezzük a versenyt.”
A bresti rendezvény is nyerő stratégiát választott: „Az Odyssea megkerülhetetlen eseménnyé vált. Az emberek azért jönnek, hogy támogassák a mellrák elleni küzdelmet. Az időmérés nélküli távok és a gyaloglás mindenki számára elérhetővé teszik az ügyet.”
A Marathon de Nantes esetében, amelyet az OC Sport rendezvényszervező ügynökség szervez, másképp néz ki az egyenlet, a siker azonban ugyanilyen látványos: „Minél több a résztvevő, annál nagyobb a bevétel, így több ember dolgozhat a rendezvény fejlesztésén. Ez lehetővé teszi, hogy jobb versenyekbe fektessünk, és minden évben újdonságokat kínáljunk a futóknak.”
Nincs tehát varázsrecept a futók számának robbanásszerű növekedésére, a küldetés azonban minden szervező számára ugyanaz: a lehető legjobb rendezvényt biztosítani minden résztvevőnek!
A szerkesztőség