A Guinness-rekordok legőrültebb maratonjai

Maraton öltönyben: elegánsan a célig

Egy maraton lefutása önmagában is kihívás. Háromrészes öltönyben teljesíteni viszont egészen más történet. Erről Emmanuel Bonnier biztosan tudna mesélni. A francia futó egyszerre abszurd és stílusos teljesítményt hozott össze: 2:40:52 alatt futott le egy maratont teljes öltönyben. Fehér ing, szoros nyakkendő, elegáns nadrág, sőt még az öltönyhöz illő cipő is rajta volt. A teljesítményt természetesen a Guinness World Records is hitelesítette. Sporteredmény és egyben szabászati bravúr.

Axel Ramponi viszont nem tudta megdönteni a 2:49-es rekordot, és a Marathon de Paris rajtjánál jóval lazább volt az öltözködési szabályzat. Nem gyapjúzakóban vagy bőr derby cipőben futott, hanem GoProval a kezében, fején szorosan ülő sapkával, és éles szemmel figyelte a mezőny körüli történéseket. Az ő jelmeze a belső megfigyelőé, a futó-riporteré volt, aki olyan részleteket is észrevesz, amelyek a tempó hajszolása közben gyakran elsikkadnak. Egyfajta kikacsintás azok felé, akik a teljesítményt show-vá, történetté vagy üzenetté alakítják.

📌 A vicces rész? A Guinness-rekord hitelesítéséhez a nyakkendőnek a célvonalig megkötve kell maradnia. Kicsit szigorúbb, mint a Strava, nem?

Tangapapucsban: azoknak, akik tényleg szenvedni akarnak

A különleges rekordok világában vannak teljesítmények, amelyek egyszerre nevettetnek meg és nyűgöznek le. Ilyen a tangapapucsban futott maraton rekordja is, ahol már önmagában az is Guinness World Recordsba illő teljesítmény, ha valaki tangapapucsban ér célba. A néhány hete a Marathon de Paris-n látott bátor szandálos futó sajnos nem szerezte meg a rekordot. Ez Alistair Kealty, az ausztrál futó nevéhez fűződik, aki 2019 áprilisában, a kazahsztáni Almaty maratonján 3 óra 37 perc 32 másodperc alatt teljesítette a távot tangapapucsban.

Nem kis kihívás: ilyen könnyű és a futáshoz ennyire alkalmatlan lábbeliben maratont teljesíteni kitartást, állóképességet és bátorságot követel; különösen annak tudatában, hogy a hosszú távú versenyeken egy jó futócipőt általában alapfelszerelésnek tekintünk. Alistair azonban nem az egyetlen, aki belevágott. 2012-ben Keith Levasseur, egy amerikai futó szintén rekordot próbált dönteni, amikor tangapapucsban teljesítette a Baltimore Marathont. A 2:46:58-as ideje hivatalosan nem került be a Guinness-rekordok közé, de így is rendkívüli teljesítmény, különösen azok számára, akik már próbáltak 42,195 km-t lefutni tangapapucsban.

📌 Érdemes megjegyezni

: a tangapapucs 42 kilométeren át hallható csattogása a körülötte futók számára a mentális kínzás egyik formája.

Hűtőszekrénnyel a hátán, avagy hogyan fussunk a terhünkkel

Tony Phoenix-Morrison, akit csak „Tony the Fridge” néven ismernek, nem egyszerűen lefutott egy maratont. Egy 42 kilogrammos hűtőszekrénnyel a hátára rögzítve futott, ráadásul 100 egymást követő napon teljesítette ezt a kihívást. A kezdetben teljesen őrültnek tűnő ötlet mögött komoly történet áll: Tony rákellenes adománygyűjtésért fut, mivel a betegség a családját is súlyosan érintette. A hűtőszekrény a veszteség, a küzdelem és az emlékezés szimbolikus súlya. Sport szempontból persze teljes képtelenség.

Egyetlen valamirevaló edző sem hagyna jóvá ekkora terhet 42 kilométerre. Ő mégis végigcsinálta. Lassan, biztosan, olyan egyenletességgel, amely kivívja az ember tiszteletét. És mindenekelőtt egy erős üzenettel: „Ha ezt elbírom, ti ennél sokkal rosszabbat is elbírtok.” Nem valószínű, hogy sok követőre talált, de a bátorság skáláján a brit futó nagyon magasra jutott.

📌 A tanulság? Mindenki cipel valamilyen terhet a vállán. Ő szó szerint.

Tűsarkúban: ez nem csak a csillogásról szól

Maratont futni sport. Maratont futni 7 centiméteres magassarkúban már extrém sport. Egy paui nő mégis megtette a Marathon de Paris-n 2019-ben. És nem egy ötperces kifutós mutatványról volt szó: Christelle Doyhambehere 6 óra 4 perc alatt teljesítette a 42 kilométert, a célban pedig alighanem polgárháborús állapotok uralkodtak a lábfejében. Nem volt elrejtett futócipő a táskában, és semmilyen musicaltrükk sem segített. Csak fájdalom, glamúr és vasakarat. Őszintén szólva még a Marathon du Médoc legedzettebb résztvevői sem merészkednének ilyen messzire.

📌 Érdekesség: a Guinness-rekordok hitelesítésénél itt sincs tréfának helye. A sarkaknak 5 centiméternél magasabbnak kell lenniük, és a rajttól a célig viselni kell őket. Igen, erre is van külön bíró.

Óriásdínó: őskori teljesítmény

Az elmúlt években egy felfújható T-Rex jelmez valósággal berobbant a közösségi médiába. Mindenhol felbukkan: születésnapokon, legénybúcsúkon, flashmobokon, most pedig már maratonokon is. Egy amerikai futó teljes óriásdínó-jelmezben teljesítette a 42,195 kilométert, és közben a műfaj rekordját is megdöntötte. Nem sétáról beszélünk: a célvonalat 3:59 alatt szelte át. A jelmezben uralkodó hőség, a közel nulla látótávolság és a bizonytalan egyensúly miatt ez már-már emberfeletti teljesítmény. Ugyanakkor ez az a fajta kihívás, amely mindenkit mosolyra fakaszt a pálya szélén. Egy Tyrannosaurus, amint végigvágtat a Champs-Élysées-n vagy a Tower Bridge-en, minden biztató táblánál többet ér.

📌 Érdemes elgondolkodni rajta: ha egy dinoszaurusz képes rá, te is be tudod fejezni a 10 km-t.

Minden elképzelhetetlen jelmez és valószínűtlen hűtőszekrény mögött ugyanaz az egyszerű gondolat húzódik meg: a futást lehet komolyan venni anélkül, hogy túl komolyan vennénk magunkat. Ezek a különleges rekordok felrázzák egy olyan sport szabályait, amely néha túlságosan is a teljesítményről, az időeredményekről és az érmekről szól. Emlékeztetnek rá, hogy a 42,195 km-t lefuthatjuk egy ügyért, egy fogadás miatt, hogy megnevettessük a barátainkat, vagy egyszerűen azért, hogy kitűnjünk a tömegből. És őszintén, egy olyan világban, ahol minden túl gyorsan történik, lehet, hogy pontosan erre volt szükségünk: egy banánnak öltözött fickóra, aki végigsprintel a Champs-Élysées-n.