Mike Studer, a férfi, aki víz alatt futott maratont

Rekordok minden mennyiségben, hihetetlen kihívások

Az elmúlt évszázadban a legőrültebb kihívásokat is megpróbálták már, a lista pedig folyamatosan bővül. Sorra dőlnek meg a történelmi rekordok. Még mindig emlékszünk az osztrák Felix Baumgartner 2012-es teljesítményére: a sztratoszférából ugrott ki, szabadesésben átlépve a hangsebességet. 2018-ban az angol Ross Edgley 157 nap alatt 1780 kilométert úszott a Egyesült Királyság körül, miközben medúzákkal, hideggel és áramlatokkal is meg kellett küzdenie. A futás sem kivétel. 2019-ben Jasmin Paris megnyerte a Barkley Marathons versenyt, a világ egyik legkeményebb ultráját (160 km, 18 000 méter szintemelkedés Tennessee erdeiben), ráadásul mindössze 99 másodperccel a szintidő lejárta előtt. Aznap tíz év után ő lett az első nő, aki teljesítette a versenyt. A görög származású Yiannis Kouros, akiről Cliff Young történetében nemrég szintén írtunk, továbbra is tartja a 48 órás táv rekordját: 473,495 kilométert tett meg, ami 11 egymást követő maratonnak felel meg. Rekordját 1996-ban állította fel, és azóta sem sikerült megdönteni. A teljesítményre ráadásul Franciaországban, Surgères-ben került sor. Mai történetünk főszereplője Mike Studer amerikai fizioterapeuta, aki 2021-ben víz alatt, egy vízbe merített futópadon teljesített maratont, méghozzá elképesztő, 3 óra 44 perc 52 másodperces idővel. A rekordot a sérült veteránok előtt tisztelegve állította fel, a Honor Their Sacrifice szervezeten keresztül támogatva az ügyet.

Mike Studer teljesítménye, rekord a víz alatt

Mike Studer nem tévesztendő össze amerikai neurológus névrokonával: a fizikális rehabilitáció specialistája. Már 2012-ben lefektette ennek a kísérletnek az alapjait egy első próbálkozással, amelyről az alábbi videó is készült. 2021-ben az volt a célja, hogy négy órán belül teljesítse a maratont, miközben pénzt gyűjt amputált vagy poszttraumás zavarokkal küzdő veteránok számára. A kihívásra egy oregoni medencében került sor, ahol Studer 1,5 százalékos emelkedőre állított, 1,20 méter mélyen elmerített futópadon gyűjtötte a kilométereket. Közel négy órán át küzdött a kihűléssel, annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete 22 °C volt, valamint a kiszáradással és az ízületeire nehezedő, bénító nyomással. A 25. kilométernél jelentkező borzalmas görcsök ellenére is tartotta elképesztő, 11,3 km/órás tempóját. A víz alatti futás ugyanis egyáltalán nem hasonlít a szárazföldi futáshoz. Miért számít ez a Guinness-rekordként hitelesített teljesítmény ennyire rendkívüli kihívásnak?

Más közeg, másfajta terhelés

A víz ellenállása 800-szor nagyobb a levegőénél, ezért a szervezetnek körülbelül 40 százalékkal több energiát kell felhasználnia. A felhajtóerő részben semlegesíti a testsúlyt, és megzavarja a futómozgást. Mike Studer folyamatosan igazította a „futó” testtartását. A hőszabályozásról nem is beszélve: vízben a test 25-ször gyorsabban veszít hőt, így még mérsékelt hőmérsékletű vízben is fennáll a kihűlés veszélye. Ehhez a máig fennálló történelmi rekordhoz Studer 18 hónapon át edzett, és rendkívüli légzőkapacitást fejlesztett. Többek között sikerült 12 légzésciklusra csökkentenie a percenkénti légzésszámát, miközben speciális izom-állóképességet épített fel. Az egyik titka? A Navy SEALs által inspirált protokoll: légzésvisszatartásos edzések, erősítés mély medencében, sőt hiperbarikus kamrában végzett tesztek is, egy olyan zárt térben, ahol a légköri nyomásnál nagyobb nyomásnak teszik ki az embert. Mindez végül meghozta az eredményét: a rekordot a terhelés különlegessége miatt aligha lesz könnyű megdönteni.

Reméljük, Mike Studernek ez nem az utolsó kihívása, és más álmodozók, vagy inkább megvalósítók is csatlakoznak majd a próbálkozásaihoz.