Futás: miért éppen 42,195 km a maraton távja?

Futás: miért éppen 42,195 km a maraton távja?

LR
Szerző: La rédaction

Közzétéve: 2026. szeptember 9., Sze

Frissítve: 2026. szeptember 9., Sze

A futás szerelmesei mind tudják, hogy a legendás maraton távja 42,195 km, de miért ilyen hajszálpontos? A furcsa szám mögött meglepő történet húzódik, hősi teljesítményekkel, abszurd döntésekkel és egy szeszélyes királyi családdal. Történelmi háttér.

A maraton eredetét legendák övezik: de miért 42,195 kilométer? Ezt a kérdést minden maratonista feltette már legalább egyszer, amikor elgyötört fejjel és elnehezült lábakkal közeledett a célvonalhoz. Miért nem kereken 42? Vagy akár 40, ahogy a verseny nevének alapjául szolgáló görög mítosz sugallná? A Marathons.com-nak utána kellett járnia!

Pheidippidész volt az első maratonista?

Ugorjunk vissza a távoli múltba, az időszámításunk előtti 5. századba. Kr. e. 490-ben a görög sereg minden várakozással ellentétben legyőzte a perzsa hódítókat a híres marathóni csatában. A legenda szerint egy Phidippidès nevű athéni katona és hírnök megállás nélkül futott Athénig, közel 40 kilométeren át, hogy hírül adja a győzelmet. A végsőkig kimerülve a történelem első, akarata ellenére maratonistája állítólag még kiejtett egy utolsó szót, „Niké” (ógörögül győzelem), majd összeesett a hosszú út végén.

A korabeli egyetlen beszámoló és Hérodotosz szerint azonban az athéni férfi nem Marathon és szülővárosa között futott, hanem Athén és Spárta között indult segítségért. A peloponnészoszi város eléréséhez megtett 250 kilométert és a 36 órás utat soha nem sikerült teljes bizonyossággal igazolni, az útvonalon pedig 1983 óta egy 246 kilométeres ultrafutóversenyt, a Spartathlont rendezik a két város között. Tragikus és grandiózus történet ez, amely hosszú időre meghatározta a maraton utóéletét.


Spiridon Louis belép a történelembe

Az első újkori olimpián, amelyet 1896-ban rendeztek… Athénban, ez az ókori eposz új alakot öltött. Pierre de Coubertin báró jobbkezével és a nyelvész Michel Bréal-lal együtt egy 40 kilométeres versenyt vett fel a programba Pheidippidész tiszteletére. A pálya Marathon síkságát kötötte össze a görög főváros Panathénaikosz Stadionjával. Így született meg a maraton mint a nemzetközi sport egyik legendás száma.

Érdekesség, hogy az első modern versenyt egy Spyrídon Loúis nevű görög pásztor nyerte, és ezzel szó szerint hőssé vált. Ebben a korszakban minden olimpia saját távot választott: a szervezők hangulatától függően 40 és 42 kilométer között változott a verseny hossza. Semmi sem számított még kőbe vésett szabálynak.


Egy királyi család 1908-ban újrarajzolta a maratont

Itt fordul át a történet a nemesből egészen hétköznapiba. Az 1908-as londoni olimpián a maratonnak a klasszikus 26 mérföldes, azaz 41,843 kilométeres távot kellett volna teljesítenie. Csakhogy a királyi család szeszélyei felborították a terveket. Alexandra királyné azt szerette volna, hogy a verseny a windsori kastély ablakai alatt rajtoljon, így gyermekei is láthatják a startot. A célt pedig az olimpiai stadion királyi páholya elé helyezték, hogy tökéletes legyen a kilátás.

Az eredmény? Hozzáadtak még 385 yardot, vagyis 352 métert, így a teljes táv 42,195 kilométerre nőtt. A legabszurdabb rész? Ez a rögtönzött hosszabbítás könnyen helyi érdekesség maradhatott volna. De nem így történt: nemzetközi szabvánnyá vált, és 1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, az akkori IAAF, a mai World Athletics elődje hivatalosan is rögzítette ezt a távot. Talán a véletlen elegáns megoldásának hiánya, talán a fölösleges részletek iránti rajongás miatt.


Az abszurditásból jelkép lett

Ma már szinte szent ez a 42,195 kilométer. Minden maratonista kívülről tudja, és minden futó tart az utolsó szakaszától. Mégis kevesen gondolnak bele, hogy ezt a zavarba ejtő pontosságot egy királynénak, egy királyi gyepnek és néhány igencsak előkelő páholynak köszönhetjük. Éppen az ókori mítosz és a modern szeszély különös elegye adja a maraton sajátos ízét.

Minden lépés mögött ott visszhangzik Phidippidès története és Alexandra királyné kikacsintása. Ezek a kilométerek izzadságból, ambícióból és egy csipetnyi őrületből született történetet mesélnek, amely generációkat köt össze és túlmutat a határokon. Amikor legközelebb meghallod ezt a furcsa számot, jusson eszedbe: a maraton jóval több egy távnál. Utazás az időben, az emberi állóképesség ünnepe, és annak bizonyítéka, hogy még a királyi hangulatingadozásokból is születhetnek legendák.

Fedezd fel a maratonok versenynaptárát

További cikkek