A Self-Transcendence 3100 Mile Race, a világ leghosszabb versenye

5000 km. Ennyi a világ leghosszabb hivatalos versenyének távja, amelyet minden évben New York Queens negyedében rendeznek meg. A spirituális tanító, Sri Chinmoy által alapított Self-Transcendence 3100 Mile Race több mint 40 napos futásra küldi a résztvevőket.

1997 óta minden nyáron ultramaratonisták egy szűk csoportja vág neki New York Queens negyedében egy egészen rendhagyó kalandnak. A céljuk: 3100 mérföldet, vagyis csaknem 5000 kilométert teljesíteni legfeljebb 52 nap alatt, mindössze… 883 méteres városi körpályán! Az 5000 kilométer nagyjából Európa szélességének felel meg. Itt azonban nincsenek lenyűgöző tájak, amelyek segítenék a futókat, vagy akár értelmet adnának ennek a megpróbáltatásnak. A résztvevők reggel 6-tól éjfélig futnak, naponta több mint két maratoni távot teljesítve.

A verseny mögött alapítójának filozófiája áll. Sri Chinmoy olyan alak volt, akit sokan csodáltak, mások viszont vitattak. Életében a párbeszéd és a béke nemzetközi képviselőjeként tekintettek rá. Sri Chinmoy (1931–2007), a költő és zenész, aki hosszú időn át New Yorkban élt, szoros kapcsolatot ápolt az Egyesült Nemzetek Szervezetével is, ahol az 1970-es évektől diplomatáknak és nemzetközi tisztviselőknek tartott meditációs foglalkozásokat. A népek közötti megértést hirdető tanításai révén számos nemzetközi eseményre meghívták. Igazi diplomatához méltóan rendszeresen találkozott a világ nagyjaival. Olyan szimbolikus kezdeményezéseket indított útjára, mint a Peace Run, a világ számos pontján megrendezett sportos váltófutás, amely a világbékét népszerűsíti. Általában véve is nagy híve volt a testmozgásnak, amely szerinte az „önmagunk meghaladásának” eszköze. A Self-Transcendence 3100 Mile Race neve franciául éppen ezt jelenti.

A világ leghosszabb versenye egy… 883 méteres körpályán!

A Self-Transcendence 3100 Mile Race a világ leghosszabb, hivatalosan elismert futóversenye. Az 1997 óta a Sri Chinmoy Marathon Team (SCMT) által rendezett verseny egyszerű elvre épül: a résztvevőknek 4989 kilométert kell teljesíteniük egy körülbelül 883 méteres, lezárt városi körpályán New York Jamaica negyedében, Queensben. A versenyzőknek legfeljebb 52 napjuk van a teljesítésre, ami napi átlagban csaknem 96 kilométert jelent. Több mint egy hónapon át naponta két maraton. A verseny hagyományosan június közepén rajtol, és nagyon kevés résztvevőt vonz, gyakran tizenötnél is kevesebbet. A napok reggel 6-kor kezdődnek és éjfélkor érnek véget, így a sportolóknak csak néhány óra pihenő jut, mielőtt újra nekivágnak. A verseny rendkívül szelektív.

1997 óta mindössze mintegy ötven embernek sikerült a megszabott időn belül célba érnie. A férfi pályarekord a finn Ashprihanal Aalto nevéhez fűződik, aki 2015-ben 40 nap, 9 óra és 6 perc alatt győzött, naponta több mint 122 kilométert teljesítve. A rekordot a Guinness World Records is jegyzi. A 3100 Mile Race a kíméletlensége miatt is különleges: több mint 5600 kör ugyanazon a háztömbön, több mint egy hónapon keresztül. Elidegenítő kihívás, amely mentálisan alighanem legalább olyan kemény, mint fizikailag. Itt nincs természeti szépség, amely segítene, és nincs hová menekülni. Ezzel a hétköznapokba ágyazott pályával Sri Chinmoy alighanem üzenni akart tanítványainak.

Sri Chinmoy és egy „spirituális” verseny születése

A verseny szorosan összefonódik az Egyesült Államokban az 1960-as évektől élő spirituális tanító, Sri Chinmoy személyiségével. Az 1931-ben Bangladesben született férfi korán olyan spirituális gyakorlatot alakított ki, amelyet a hinduizmus és a meditáció ihletett. New Yorkba érkezése után nemzetközi spirituális mozgalmat alapított, és arra biztatta tanítványait, hogy a testmozgást a belső fejlődéssel kapcsolják össze. Sri Chinmoy ugyanis szerette a sportot, és az önmagunk meghaladásának egyik útját látta benne. Már fiatal korától szenvedélyesen sportolt, és korán intenzív edzésmunkát végzett abban a közösségben, amelyben felnőtt. Különösen labdarúgásban és röplabdában jeleskedett, de a sprintszámokban is kiemelkedett: hosszú éveken át ő érte el csoportjában a legjobb eredményeket.

Ebben az időszakban 11,30 másodperc alatt futotta a 100 métert. Az 1970-es évektől egyre inkább a hosszútávfutás és az ultratávok felé fordult. A maratonok, ultramaratonok és a mindennapos edzések ekkor központi szerepet kaptak az életében. Sri Chinmoy különösen megterhelő ritmust diktált: olykor napi három edzést is beiktatott, napkeltétől késő estig. Bírálói éppen ezt a rendkívüli szigort rótták fel neki, amely szerintük pszichológiai függéssé is válhatott.

Saját sporttevékenysége mellett 1977-ben létrehozta a Sri Chinmoy Marathon Team szervezetet, amely hamarosan hosszútávú és ultratávú versenyeket kezdett rendezni. Felfogása szerint a futás az emberi határok feltérképezésének és a személyes önmeghaladásnak az eszköze. Ráadásul ezek a versenyek a szervezetét is láthatóvá tették. 1996-ban Sri Chinmoy először egy 2700 mérföldes versenyt indított, a következő évben pedig tovább növelte a távot, egészen 3100 mérföldig. Ezeket a szélsőséges erőfeszítéseket a rejtett mentális és spirituális tartalékok felszínre hozásának tekintette. Az ultrafutók gyakran beszélnek önvizsgálatról, mozgás közbeni meditációról vagy intenzív belső élményről. Az amerikai Dean Karnazes tavaly áprilisban így beszélt nekünk az ultramaratonról.

És Franciaországban?

Sri Chinmoy 2007-es halála után a versenyt továbbra is szervezetének tagjai rendezik. A mozgalom világszerte, így Franciaországban is aktív maradt. A spirituális szó Franciaországban gyakran ellenérzést kelt, az ország ugyanis többször vizsgálta a befolyásos hindu tanító tevékenységét, akit egyesek gurunak tartanak. Az 1995 és 2025 között közzétett parlamenti jelentések egyike sem számol be azonban a szervezeten belüli jogsértésről, amely továbbra is számos békefutást rendez.

A Sri Chinmoy Marathon Team (SCMT) franciaországi szekciója több futóversenyt és sporteseményt szervez, elsősorban az állóképesség és a jóllét jegyében. A legismertebb rendezvények közé tartoznak a Békefutások, amelyeket több francia városban rendeznek meg, valamint a 6, 12 vagy 24 órás versenyek az ultratávok kedvelőinek. Ezek a jellemzően mindenki számára nyitott események a futás nem versengő megközelítését helyezik előtérbe, a személyes fejlődésre, a közösségi élményre és a hosszan tartó erőfeszítésre összpontosítva.